Hogyan (nem) hat a tőzsdékre az utcai zavargás?

Friss hír, hogy Donald Trump amerikai elnök szükségállapotot rendelt el az USA fővárosára, Washingtonra vonatkozóan. Az ok: tartanak attól, hogy esetleg terrorcselekmények, vagy bármilyen jelentős rendbontás lehet a következő napokban az első amerikai elnökről elnevezett, főleg kormányzati létesítményeknek otthon adó városban. Persze a probléma kiváltó oka maga Donald Trumpnak a távozása; a múlt heti capitoliumi ostrom után értelemszerűen fel kell készülni arra, hogy a novemberben választást veszítő elnök hívei esetleg továbbra sem törődnek bele az eredményekbe. Az Egyesült Államokban nagyon nyomasztók a társadalmi különbségek, és mint láthatjuk, hogy a két hagyományos politikai oldal (demokraták és republikánusok) támogatói is egyre kevésbé tartják kordában a másik fél iránt táplált indulatokat. Bár a Capitolium épületébe való betörés (amely ráadásul halálos áldozatokkal járt) mindenképpen történelmi, 2020 nyarán is láthattunk hasonló képsorokat, más helyszínnel. Akkor George Floyd rendőri túlkapás által bekövetkezett halála indította el a mozgolódást, a Black Lives Matter mozgalom hetekig tartó zavargásokat hozott; üzletek kirablásával, szobrok ledöntésével, utcai harcokkal.

Az első reakciónk és sejtésünk az lenne, hogy biztosan némi hatással van a tőzsdére, ha olyan képsorokat látunk a képernyőkön, amit akár a capitoliumi jeleneteknél, akár nyáron láttunk. A polgárháborús helyzet ugyanis az egyik legnagyobb kockázat lehet; ennek ellenére a tőzsdék válasza elmaradt. A Capitolium esetében egy kisebb, napon belüli visszaesés megfigyelhető volt, de ezen kívül sem akkor, sem nyáron nem történt jelentősebb tőzsdei hatás. Ennek oka lehet, hogy a befektetők csillapítatlan részvényéhsége, a jegybanki eszközvásárlás, pénznyomtatás, de valószínűleg jóval triviálisabb a helyzet. A részvénypiacok teljesítményére, a vállalatokra, az értékeltségre, a hangulatra furcsa módon tényleg nincs hatással, hogy megostromálják-e a Capitoliumot, vagy ledöntenek-e szobrokat. Így miért is esnének a piacok emiatt? Az igazán érdekes kérdés akkor merülhet fel, ha ezek a tiltakozások, erőszakhullámok odáig fajulnak, hogy a kormányzat működését (vagy például az új elnök hatalomátvételét) gátolják. Ekkor már valószínűleg nem úszná meg a tőzsde sem a korrekciót; addig azonban a történelmi csúcsokon álló indexek számára ezek az események inkább csak a zajt jelentik.