2024 április 19

Nagyon csúnyát mondtak Orbán Viktorról

Egy híres nemzetközi befektetésialap-kezelő szerint Magyarország és Lengyelország is az autoriter feltörekvő piaci országok közé tartozik, ő ebben a csoportban nem lát jó befektetési lehetőséget. Az Orbán-rezsim szerinte kisajátította a nemzetközi tőkések vagyonát. Együtt szerepelünk Oroszországgal, Törökországgal és a Fülöp-szigetekkel.

Egy John-Paul Smith nevű befektetési szakember, aki arról vált híressé, hogy az 1998-as tőzsdei összeomlást megjósolta annak idején a Morgan Stanley-nél, megint nagyon pesszimista a feltörekvő piacokkal kapcsolatban. Igaz, a Bloomberg.com már a címben medvének, „bear”-nek nevezi, vélhetően azért, mert jellemzően a részvénypiacok esésére próbál játszani. „Miért nem lát reményt a feltörekvő piacok számára ez a részvénypiaci medve” – szól a cím.

A közelmúltban általánosan uralkodó folyamatok szerint szerint a feltörekvő piaci „autoriter” országok (tekintélyelvű, központilag irányított rezsimek, fél-diktatúrák – a szerk.) kötvényeivel sokkal magasabb hozamot lehet elérni, mint a „demokrata” országok papírjaival. A szakember szerint ez azonban csak a „rezsimek” kezdeti szakaszára érvényes.

Tönkreteszik a gazdaságot

Utána az autoriter irányítás végső soron tönkreteszi a termelékenységet, ami kikezdi a kötvények és a részvények értékét az adott országban. (Vélhetően a devizákét is, a török líra például megint naponta ér el új történelmi mélypontokat – a szerk.)

„Hiába igyekszem az autoriter feltörekvő piaci országokban kedvező befektetési lehetőségeket találni” – mondja a ma saját cégében dolgozó alapkezelő szakember. Szerinte távolról sem közelednek egymáshoz az egyes országok kötvény- és részvénypiacai, mint korábban gondolták. Az autoriter rezsimeken belül főleg a részvénypiacok szenvednek, mert itt az állam a kisebbségi részvényesek vagyonát szociális és politikai célokra csoportosítja át. (Ennek jó példája lehetne a rezsicsökkentés vagy a különadók Magyarországon, ami számos tőzsdei céget is komolyan sújtott – a szerk.)

Az orbáni kisajátítás

A cikk végén jön még egy érdekes rész: egy táblázat Smith diagnózisaival, amelyben Kína, Oroszország, Dél-Afrika, Thaiföld, Törökország és a Fülöp-szigetek mellett ott van Lengyelország és Magyarország is. Minden országhoz van egy egy-két mondatos rövid diagnózis, Magyarországról ezt írja: „Az Orbán Viktor alatt bekövetkezett eltolódás a külföldi közvetlen- és portfólió-befektetések de facto kisajátításához vezetett.”

Lengyelországnál ez szerepel: „A kormány meggyengítette az alkotmányos biztosítékokat és konfrontációt szított az EU-val.” Törökországban pedig eszerint Erdogan elnök lemásolta Vlagyimir Putyin „irányított demokráciáját”, és a vagyont hívei között osztotta el újra. Oroszország szerinte eltávolodott a piaci indíttatású reformoktól az autoriter kormányzás felé, és nagyobb állami ellenőrzést alkalmaz a vállalati szektorban.

A fejlettek voltak jobbak

Hogy a feltörekvő piacok vagy a fejlettek teljesítenek jobban, hosszú távon alighanem attól függ, melyik időtávot választjuk ki, tíz év alatt azonban a fejlettek látszanak jobbnak. A feltörekvő piaci Vanguard FTSE Emerging Markets (VWO) nevű ETF (tőzsdén kereskedett alap) például tíz év alatt 58,64-ről 44,43 dollárra esett, ez 24,2 százalék. A fejlett piaci Vanguard FTSE Developed Markets (VEA) pedig 52,36 dollárról 43,76-ra, ami csak 16,4 százalékos csökkenés. (Tíz éve épp csúcson voltak a tőzsdeindexek, onnét lefelé vezetett az út a pénzügyi válság felé.)

Vélemény: A magyar eszközök – kötvények, részvények – évek óta nagyon jól teljesítenek, vélhetően azért, mert a nemzetközi pénzvilágban nem társítanak különösebb politikai vagy pénzügyi (csőd-) kockázatot az országhoz. Csak a stabil pénzügyi helyzetet nézik. Ha a kockázat akár külső, akár belső okok miatt ismét megjelenik, mint 2011 végén-2012 elején, annak komoly következményei lehetnek. Akkor a BUX index a jelenleginek csak mintegy 40 százaléka volt (16-17 ezer pont körül), az államkötvényeink hozamai pedig a jelenleginek sokszorosa, évi 8-10 százalékosak.