Képzeljük magunkat a szaúdi energiaminiszter helyébe, és gondolkodjunk így az olajárról!

Több cikkben foglalkoztunk már az olaj árfolyamával, illetve azzal, hogy kik termelik a legtöbb olajat a világon, mi az az OPEC, mely országok és hogyan befolyásolják a fekete arany világpiaci árfolyamát. Olajjal sok pénzt lehet keresni, illetve veszíteni is természetesen; aki erre az ingoványos talajra téved, annak muszáj ismernie az olajnagyhatalmak gondolkodását ks politikáját, és persze a körülményeket is. Ebben a cikkben most Szaúd-Arábia energiaminiszterének helyébe képzeljük magunkat. Nézzük meg, hogy megéri-e például most hirtelen vágni a kitermelésen, és erre sarkallni az OPEC egyéb tagjait is! Az egyszerűség és a széleskörű használhatóság kedvéért most nem konkrét esetet elemzünk, hanem általános helyzetet, persze a jelenlegi világpiaci tényeknek megfelelően. Az alaphelyzetünk az, hogy az olaj ára viszonylag alacsony, 40-50 dollár közül mozog.

Erőteljes termeléscsökkentés

Ha nagyon visszavágom a termelést, akkor ezzel azt szeretném elérni, hogy az olajár kilőjön. Az olajár főleg akkor fog kilőni, ha ezt váratlanul teszem meg, tehát a piac, az elemzők nem számítanak erre a lépesre. Ennek érdekében ez egyelőre az én tervem kell, hogy legyen, de mégis meg kell győznöm a többi OPEC-tagot. Nehéz kérdés: valószínűleg benne lennének a jelentős kitermelés csökkentésben, főleg az olyan tragikus helyzetű országok, mint Venezuela. A probléma ugyanakkor az, hogy már sokszor volt, hogy mi csökkentettük a kitermelést, a többi tag pedig hiába ígérte, ez nagyon lassan történt meg.  Nem baj, jóhiszeműen azt gondolom, hogy megteszik. A probléma az, hogy a két másik tényező, az Egyesült Államok és Oroszország ekkor ezen a szép magas áron fog sokat termelni, és eladni. Tehát mi nyerünk ugyan egy kicsit a magasabb olajárakkal, abból sokat elvisz az, hogy kevesebbet is termelhetünk ki. Bezzeg az említett két nagyhatalom ugyanannyit termel mint eddig, csak magas áron. Ezt nem akarom, mert romlik az alkupozícióm és előbb utóbb kiszorítanak mint gyenge piaci szereplőt.

A szaúdi herceg és az orosz elnök (www.g7.hu)

Ráadásul a túl magas olajár alacsony olajárat szül! Ugyanis 50-60 dolláros hordónkénti ár felett már megéri palaolajat termelni az USA-ban, ami rengeteg olajat zúdítana a piacra, ami leverné az árakat körülbelül addig a szintig, ahonnan elindultunk. Tehát mit eredményezek ha hirtelen megvágjuk nagyon a kitermelést hosszabb távon? Azt, hogy mi kevesebbet termelünk ugyanazon áron, mások meg sokat ugyanazon az áron, és a mi erőfeszítéseinken gazdagodik lényegében a két említett ország olajipara. Meggyőzhetem persze Oroszországot, hogy csatlakozzon hozzánk, de ők szintén sokszor nem tartották be a múltban a megegyezést, és egyébként is itt marad még a palaolaj termelők problémája.

Erőteljes termelésnövelés

Ez a taktika nagyon fáj, de tényleg nagyon nagyon, mert az országunk bevételeinek körülbelül háromnegyede az olajból jön. Szóval nagyon fáj, de nézzük meg az előnyeit azért! Az olajár értelemszerűen összezuhan (lásd 2020 márciusa), de termelünk, amennyi a csövön kifér. Pénzünk nem lesz belőle annyi, mert 20 dolláros olajár mellett nem keresünk túlságosan rengeteget, de abban bízunk, hogy mások kevésbé bírják! A többi OPEC tag valószínűleg nem fog erőteljesen támogatni, mert a gazdasági helyzetük jóval instabilabb, mint nekünk. De ha mi döntünk az OPEC-ben újra, akkor esetleg sikerülhet; elkezdődik az árverseny. Lényegében ezt addig éri meg csinálni, amíg mindenki tönkremegy rajtunk kívül; ha ezelőtt fejezzük be a versenyt, akkor csak annyit értünk el, hogy mindenki veszített egy rakat pénzt, de ezen kívül ugyanott vagyunk, ahol elkezdtük. A kérdés már csak az, hogy ki megy előbb tönkre? Ezt igazából sajnos nem tudjuk; valószínleg az oroszok nem mutatják meg nekünk az államkassza pontos helyzetét, pláne nem a tartalékokat vagy azt, hogy milyen olajár elfogadható még számukra. Az amerikaiak pedig (a palaolajtermelőkön kívül) örülnek a világ többi részével együtt, hogy amíg mi az oroszokkal orosz rulettezünk, addig ők olcsó olajat használhatnak és pöröghet a gazdaságuk.

OPEC találkozóra készülve (www.marketwatch.com)

Bizonytalanság, de nemcsak a tőzsdézőknek

Láthatjuk, hogy koránt sem olyan egyszerű az OPEC dolga, mint tűnik, és nem egyszerű a többi olajtermelőé sem. Ennek oka a fentiek szerint az, hogy egyszerűen nem jó sem az alacsony, sem a magas olajár, pedig valamelyikre nyilvánvalóan törekedni kell. Ezt a problémát sejthetjük az OPEC évek óta látott döntéseiben, amikor is óvatosabb lépésekkel, inkább egy stabil olajárat igyekeznek kialakítani hosszú távra. (Kivétel az idei március, de nem is jártak jól a taktikaváltással). Olajkereskedőként pedig ezeket kell találgatnunk; de ha az nyugtat minket, számukra sem egyértelműek az OPEC-döntések és a találkozók kimenetelei.