Mára közhiedelemmé vált, hogy a hazánk által kibocsátott állampapír plusz mennyire nagyszerű és kockázatmentes befektetés. A valóságban a folyamatos infláció és valutánk folyamatos gyengülése miatt nem tekinthető annyira biztos módszernek erre az eszközre fókuszálni. De miért? (Cikkünk nem számít befektetési tanácsadásnak csupán az író személyes véleményét tükrözi.)

Mit tud a MÁP+?

A legnagyobb előnye a biztonság mellett a likvidítása és a magas kamatozása a többi kötvénnyel szemben. Az állampapír lényegében egy kötvény melynek a kockázati szintje közel nulla. Ahhoz, hogy egy állampípr alapú befektetés ne fizesse meg az ígért hozamát, teljesen csődöt kell jelentenie a kibocsátó országnak. bármely furcsa, ez Magyarország esetében egy szinte lehetetlen esemény lenne a jelenlegi gazdasági ismereteink alapján. Ebből kifolyólag, ha a célunk az EU-ban szinte rekord magas infláció elérése, akkor nem keresgélünk rossz helyen.

Infláció

A MÁP+ legnagyobb előnye, hogy a maga 5%-os kamatozásával megelőzi hazánk inflációs rátáját. Van egy apró probléma a mi inflációs rátánkkal, amit csak a kritikus helyeken szeretnek hangoztatni, de mindenképp fontos információval bír: Az inflációs kosarat a KSH állítja össze, így annak validítása minden indivídiumra eltér. Az inflációs beszámolókból legtöbbször általában csak az derül ki, hogy mennyivel nőtt a fogyasztói kosár ára, ami egy mesterséges, csak elméletben létező dolog, amiben az átlagos magyar kiadásait próbálják utánozni. Amennyiben sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, akkor akár 10 százalék is lehetett az egyéni inflációnk. A legtöbb esetben ez a szám 4 és 7 százalék közötti az elmúlt 4 év folyamán, de mindenki megteheti a saját számítását ezen a linken.

Tőkepiaci befektetések

Azt már tudjuk, hogy a MÁP+ nem a meggazdagodás kulcsa, de akkor mégis hogyan lehet úgy növelni a megtakarításaink értékét, hogy azzal nem vállalunk túl nagy kockázatot és még a likvidításunk is megmarad. Magyarországon nagyon lassan terjed a részvény alapú befektetések népszerűsége, melynek a legfőbb oka, hogy a szocialista kultúrából teljesen kimaradt a pénzügyi tudatosság. Le vagyunk maradva, hisz 30 évvel ezelőtt régen nem létezett még a részvény mai értelembe vett fogalma a magyar köznyelvben.

Ha megvizsgáljuk, hogy milyen hozamokat lehet elérni az elmúlt 30 évben egy magas kockázati besorolású, de a valóságban kellően stabil befektetéssel, mint az S&P 500 index, akkor láthatjuk, hogy évenként 8 százalék felett tudott hozni az ETF.