Mi lehet a következménye a GameStop ügynek?

Az elmúlt hét egyik legizgalmasabb sztorija volt a GameStop körüli, szinte már botránynak nevezhető eseménysorozat. Mostanra talán némileg lenyugodtak a kedélyek, ezért érdemes átgondolni, és véleményt alkotni: volt-e probléma, és ha igen, mi, és kinek a felelőssége?

Mi is történt?

Bár a történetet talán már mindenki ismeri, miután nem tőzsdei szaklapok és bőven foglalkoztak vele annak rendkívülisége miatt, röviden érdemes összefoglalni. A GameStop egy nem túl értékes és innovatív játékkereskedő, amely negatív kilátásai miatt hatalmas intézményi shortállománnyal büszkélkedhetett. Egy Reddites közösség ezt meglovagolva próbált jelentős profitra szert tenni. Elhatározták ugyanis, hogy a kis forgalmú papír árát felhúzzák, egészen addig, amíg nem aktiválódnak az intézmények több milliárdos short stopjai; ez pedig már önmagában hatalmas vételi erőt jelent a piacon, így újabb elképesztő szárnyalást okozva. Az eredmény ismert: 1000 százalékot meghaladó emelkedés, majd azóta is több tíz százalékos mozgások napi szinten. Ráadásul a közösség más részvényeket is hasonló módon akart felhajtani, és nem is kevés sikerrel tették meg ezt.

Elég hihetetlen árfolyamgrafikon (www.investing.com)

Az emelkedés mögött tehát nem állt a céggel kapcsolatos hír, eredményvárakozásban bekövetkező javulás, vagy bármilyen esemény. Vélhetőleg a technikai indikátorok sem indokoltak 1000 % feletti szárnyalást. Egyszerűen csak arról volt tehát szó, hogy kisbefektetők közössége összefogott, és váratlanul kiugrasztotta a milliárdos shortállományokat. A hatalmas turbulencia hatására több kereskedőcég is korlátozta a GameStop részvények vásárlását; így tett a Robinhood is, amely mostanában az egyik legnépszerűbb és legdivatosabb villanytőzsde az Egyesült Államokban. Természetesen a kisbefektetők ezt nem nézték jó szemmel, és valóságos harc bontakozott ki, minek hatására hol engedélyezték, hol tiltották a sztárrá varázsolt részvényekkel való kereskedést.

Érvek: baj ez?

Azóta széleskörű vita zajlik arról, hogy probléma-e ami történt. Nézzük, milyen pro és kontra érvek vannak! Azok szerint, akik úgy gondolják, hogy ez rendben volt, a legfőbb érvük a szabadság: miért ne beszélgethetnének kereskedők? Nem bennfentes információról volt ugyanis szó, hanem csak összefogtak az üzlet érdekében, és nyertek. Ha ezt tiltjuk, például ahogy a Robinhood, akkor korlátozzuk a hozzáférést a kereskedéshez bizonyos részvények, vagy bizonyos csoportok esetén? Vannak egyenlőbbek a tőkepiacokon is az egyenlőbbeknél, akik önkényesen határozhatják meg, hogy mi a manipuláció?

Természetes akik szerint jogos volt a korlátozás, ők is nagyon igaz érveket tudnak felvonultatni. A tőzsdézés menjen át egy kommentszekcióba, ahol hangemberek és véleményvezérek döntik el, hogy mennyit érjen egy cég? És mi lesz azokkal, akik későn szálltak be, és az összeomló árfolyamok hatására mindenüket elveszítik? Őket nem kell védenie a pénzügyi intézményrendszernek, vagy még inkább az állami hivataloknak szabályozások által? Gyakorlatilag nem a vállalatértékelés, technikai elemzés, hírek, úgy általában véve nem a valóság fogja a piacokat mozgatni, hanem olyan lesz, mint egy politika show, ahol az nyer, aki több embert győz meg az igazáról? És hogy lehetne fellépni a csalók ellen, akik kihasználva a helyzetet bevásárolnak filléres részvényekből, majd a tömegpszchiózis után eladják a beültetett kisbefektetőknek?

Mi lehet a megoldás?

Ahogy látható, rengeteg kérdést felvet, leginkább etikai oldalról a kérdés. Valószínűleg akkor tesszük jól, ha mindkét oldal érveit figyelembe vesszük a véleményalkotásnál, ugyanis így kaphatunk reális összképet. A helyzet megoldása pedig a szabályozóhatóságokra vár; már a Yellen vezette amerikai pénzügyminisztérium foglalkozik a kérdéssel. Az persze kérdés, hogy a törvényhozóknak sikerül-e megfelelő megoldást találniuk, de az biztos, hogy az átlátható szabályozás mindenkinek érdeke a hasonló tőzsdei akciók kapcsán.

www.reuters.com www.marketwatch.com www.investing.com