2024 április 25

Jó az erős forint? És ha igen, miért nem?

Egészen határozottan kijelenthető, hogy a forint árfolyama az a grafikon, amit a legtöbb ember követ hazánkban. A legnagyobb hírportálok oldalain láthatjuk is az aktuális EUR/HUF értéket, de be is szoktak számolni róla a tévében is, ha valami nagyobb mozgást produkál a forint. És nem azért, mert túl sokan adnának-vennének forintot a magyar lakosság sorai közül a devizapiacon, hanem mert közérdeklődésre tart számot. Mindenki tudja is majdnem, hogy körülbelül mennyibe kerül egy euró. A forint árfolyamának kiemelt követése részben biztosan a devizahiteles korszakra vezethető vissza, de manapság már nem jelentős az ilyen hitelek aránya, mégis kiemelten követjük.

Ráadásul nem is semleges érzésekkel. Meggyőződés, hogyha gyengül a forint, az rossz. Sokan politikai értékelést is kötnek hozzá, mely szerint a mindenkori kormány munkáját jelzi a forintárfolyam. Pedig az igazság az, hogy egyáltalán nem, vagyis nem biztos, hogy olyan előjellel, ahogy először gondolnánk. De akkor mi az igazság a magyar fizetőeszköz árfolyama kapcsán?

Rossz, ha gyengül, mert….

Mert az átlag állampolgár mindennapi életéből indulunk ki. Ha gyengül a forint, akkor jóval drágább lesz például nyaralni, síelni-hiába ugyanúgy 100 euró a napi síbérlet, ha az nekünk tavaly 32 ezer forintba került, idén meg már 36 ezerbe. De ez még a kisebb probléma: a forint gyengülésének ugyanis jelentős inflációt serkentő hatása van. Drágább lesz a külföldről importált laptop, a dollárban elszámolásra kerülő benzin, de a LEGO játék is a gyereknek. Ráadásul azoknak a magyar vállalatoknak sem előnyös ez, akik működésükhöz külföldről importálnak alkatrészeket, alapanyagokat, mert a működési ráfordításaik megnőnek.

Az ország összgazdasága szempontjából is megvan persze a hátrány a fentiek mellett. A deviza államadósság ugyanis ilyenkor forintban számolva megnő, ami baj az államnak, mert annak bevételei jellemzően forintban keletkeznek. De mennyi deviza államadósságunk van? A helyzet az, hogy régen nagyon sok volt (2011 derekán az összes államadósság 50 %-a), most viszont kevés. Bár mostanában felpörgött a devizakötvény kibocsátás az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) részéről, annak részaránya a terveik szerint 2021-ben is 10 és 20 % között marad. Látható tehát, hogy országfinanszírozási szempontból jóval kisebb a devizakockázat, mint 10 évvel ezelőtt és az azt megelőző időszakban.

Jó, ha gyengül, mert…

Mert jelentős eszköz a gazdaságpolitika számára. Ha gyengül a forint, akkor az a gazdaság számára egy nagyon komoly mankó tud lenni, ami jól jöhet például a koronavírus okozta válsághelyzet idején. Ha gyengül a forint, akkor a magyar eszközök, termékek, szolgáltatások olcsóbbak lesznek a külföldi befektetők számára. Versenyképesebb lesz a magyar ipar, mezőgazdaság, és általában véve minden ágazat. Versenyelőnybe kerülnek a magyar termékek a külföldről importált árucikkekkel szemben.

Érezhetjük, hogy a kulcsszó az export. Az export számára ugyanis nagyon kiváló a gyenge forint, hiszen ugyanazon 1000 euróért már jóval több forintot kap most, mint például másfél évvel ezelőtt. És ez akkor már több adóbevételt jelent az államnak, és így tovább folytatódik a makróökonómiai körforgás. Márpedig ez összességében pozitív: a magyar külkereskedelmi mérleg ugyanis egyértelműen többletet mutat hosszú évek óta, többet exportálunk tehát, mint importálunk.

Akkor mi az igazság?

Láthatjuk most már, hogy bizonyos szempontból jó, bizonyos szempontból rossz a gyenge forint. Nehéz tehát akkor megállapítani, hogy mi volna az optimális. Érdemes figyelembe vennünk azt is, hogy a forint erősítésének például költségei lennének. Emeljen alapkamatot az MNB, ha elszáll a forint árfolyama? Arról tudjuk, hogy gazdaságfékező hatása lenne például, de ha az ország devizatartalékaiból erősítenék a forintot, az sem egy túl olcsó megoldás. Nem elég tehát a hatásokat figyelembe vennünk, az alternatív költségekkel is számolnunk kell.

Egzakt megoldás nem létezik, ahogy a címben lévő szójátékkal is próbáltunk rá utalni. Valószínűleg a leginkább a mértéket érdemes figyelni: egy 150 forintos, vagy egy 500 forintos euró valószínűleg hasonlóan katasztrofális gazdasági következményekkel járna, ha egyik pillanatról a másikra ez bekövetkezne. Ameddig ez nem áll fenn, addig viszont fontos, hogy fenntartásokkal kezeljünk minden, forintárfolyammal kapcsolatos hírt és következtetést. Nem olyan egyértelmű ugyanis a kép, mint az elsőre tűnhet, amikor elsétálunk egy valutaváltó előtt.