2024 március 28

Így reagál a piac a FED döntésére

Tegnap volt a FED nyíltbizottsági ülése, aminek talán a legérdekesebb fejleménye, hogy a döntéshozók nem fogják megemelni az irányadó kamatot 2023 végéig, amivel a gazdaság helyreállítását kívánják elérni, egy laza monetáris politikát folytatva.

 

Mi történt a tegnapi FOMC-n?

Közleményükben beszámoltak róla, hogy mindaddig 0% körül tartják az alapkamatot, míg két dolog meg nem történik; a foglalkoztatottsági ráta vissza nem tér a koronavírus előtti szintekre, és az infláció nem lesz újra 2%. Jól tudhatjuk, hogy a FED számára milyen fontos a 2% inflációs szint tartása, ezért emelték ki külön már sokadjára.

Greg McBride, vezető pénzügyi elemző szerint, a központi bank ezzel a közleménnyel azt akarta kommunikálni az emberek felé, hogy „elegük van az alacsony alapkamatokból, ideje újra elérni a 2%-os szintet.”

Seth Carpenter, a UBS közgazdásza is reagált, szerinte a FED elég „bizonytalan” jelen pillanatban a gazdaság irányításában.

„Ez alatt azt értem, hogy csak az előrejelzéeikben jelenik meg az elvárt inflációs szint, de semmit nem próbálnak tenni azért, hogy realizálják is.” – tette hozzá Carpenter.

Jerome Powell a jelenlegi FED elnök megvédte állításaikat azzal, hogy szerinte a kijelölt út „hatékony” és „tartós”.

Nézeteltérés alakult ki a jövőbeli célokkal kapcsolatban, mégpedig Rob Kaplan, a dallasi Fed elnök, és Neel Kashkari, a Minneapolis Fed elnök között. Kaplan teljesen egyetért a központi bank két fő céljával, és elsősorban annak fontosságára hívja fel a figyelmet, míg Kashkari célja egy sokkal akadálytalanabb gazdaságpolitikai irány, melyben az alapkamat 0% körül tartása a fő cél, mindaddig míg a maginfláció el nem éri a hosszú távon is fenntartható 2%-os szintet.

John Shapiro, az MFR Inc. vezető közgazdásza szerint érdekes a felmerülő nézeteltérés, de Powell úgy kommentálta az eseményeket, hogy szerinte ez csak egy egészséges véleményeltérés, amit meg kell vitatni. Továbbá hozzátette, hogy ők az első központi bank, akik áttértek egy új irányelvre, így a különböző nézetek miatt adódhatnak néha konfliktusok.

A FED azt is bejelentette tegnap este, hogy folytatja a havonta legalább 120 milliárd dolláros, főként a jelzáloggal fedezett értékpapírok vásárlását, hogy könnyítsék a piacokat, és segítsék a pénzügyi kondíciók miharabbi stabilizálódását.

A végén még visszautaltak az augusztusban tett bejelentésükre, miszerint a 2%-os inflációs célt 2023-ig szeretnék elérni, de nem minden évben, hanem átlagosan. Ezzel nagyobb mozgásteret enged magának a központi bank, mivel a korábbi évek alacsony inflációi, illetve a válság alatt 1% alá csökkenő árszínvonal növekedése lehúzza az átlagos inflációt, így a 2%-os cél eléréséhez az is elég lehet, ha egy-egy adott évben 2% fölötti tartományban helyezkedik el pénzromlás mértéke.

A befektetők talán egy fontos kérdésre nem kaptak csak választ, ami igen csalódástkeltő hatással bírt, mégpedig a stimulus csekkek várható befecskendezése a gazdaságba. Láthattuk milyen hatással volt a piacra az előző stimulus, így sokan várták, hogy újabb információkat tudnak majd meg a gazdaságélénkító intervencióról.

 

Hogyan reagált erre a piac?

Láthatóan elromlott a hangulat a tengerentúli tőzsdéken a jegybankelnök sajtótájékoztatója után. A tegnapi emelkedés után 1-2%-os mínuszban kezdhetik a kereskedést a vezető indexek, a future termékekből kiindulva. A Dow Jones ipari átlag -1%, az S&P500 -1,37%, míg a NASDAQ index future kontraktusa -2,1%-os esésben van 1 órával a nyitás előtt.

A FED döntése, illetve a tagnapi nap folyamán érkezett kiskereskedelmi fogyasztást mérő indikátor vártnál rosszabb értéke után sem gyengült jelentőset a dollár árfolyama a várakozások ellenére.

A gazdasági aktivitást mérő mutató 1%-os növekedés helyett csak 0,6%-os javulást mutatott az előző hónaphoz képest, ez azt jelenti, hogy kevesebb volt a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme a júliusihoz képest, ez pedig a koronavírus második hullámának lehet az első, még talán gyenge mellékhatása.

Az ázsiai, illetve európai piacon is negatív hangulat uralkodik, a német tőzsde 1,5%-os eséssel kezdte a napot, amiből már lejjebb tudott faragni azóta, és betöltötte a tegnapi záróár, és a ma reggeli nyitóár közt keletkezett rést.

A BUX index is hasonlóan gyenge teljesítményt mutat, melyet nagyrészt az OTP fél százalékos esése eredményezett, de az index komponensei közül nagy befolyással bíró Richter is 1,5%-os mínuszban van a nyitás óta.

 

Forrás:

marketwatch.com

federalreserve.gov