2017-ben a határon átnyúló fizetések értéke meghaladta a 170 billió amerikai dollárt. A szakértők a következő 10 évre további 100 billió dolláros bővülést prognosztizálnak. Az utalások 80 százaléka egyébként 3 pénznemben, USA dollárban, euróban és brit fontban teljesül. Csakhogy ma még a nemzetközi átutalások lassabbak, drágábbak, kevésbé átláthatók és nehezebben hozzáférhetők az ügyfelek számára.

„A legtöbb problémát a hosszú tranzakciós kapcsolatok, az eltérő időzónák, az összehangolatlan rendszer nyitvatartási idők, a többszörös megfelelőségi (compliance) ellenőrzések és a rossz adatminőség okozza. Mindezek miatt az ilyen utalások 60 százalékánál be kell avatkoznia egy ügyintézőnek, hogy végbe menjen a tranzakció. Emiatt a határokon átnyúló banki átutalásoknak csak alig több mint a fele teljesül 24 órán belül. Ezen felül becslések szerint a hazautalások értékének a 20 százaléka a költségekre megy el” – hívja fel a figyelmet Jalsovszky Géza, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Hatékonysági kényszer

A COVID-19 járvány miatt a határokon átnyúló pénzügyi műveletek (különösen a kártya-alapú tranzakciók) volumene jelentősen visszaesett. Ennek ellensúlyozásaként az eddig is növekedési pályán lévő e-kereskedelem a járvány hatására még jobban növekedésnek indult. Megváltoztak a bankolási szokások is, az elektronikus fizetési csatornák jelentős mértékben nőttek, a bankok mobilos applikációját sokkal többen töltötték le és az azokon keresztül történő utalások is jelentős mértékben megnőttek.

Mindezek a változások, illetve az egyre több globálisan élő és dolgozó ügyfél miatt égető szükség van arra, hogy a határokon átívelő utalások hatékonyabbak legyenek. A pénzügyi szervezetek folyamatos erőfeszítéseket tesznek, hogy az ilyen utalásokat gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá tegyék, miközben a gazdasági növekedést és a nemzetközi pénzügyi integrációt támogassák. Nem véletlen, hogy a G20 tagállamok is kiemelt prioritásként kezelik a témát – mondta Farkas Tamás, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Mi segíthetne?

Nemzetközi banki iparági szakértők korábban öt fontos területet jelöltek meg, ami mentén kell változtatni, hogy tényleges előrelépés legyen:

•         Kötelezettségvállalás a magán- és állami szektor résztvevőitől, a vízió és célok pontos kijelölésével

•         Nagyobb globális koordináció a szabályozás és a felügyelet felett

•         Központi és nemzeti bankok infrastrukturális fejlesztései, modernizációja

•         Adatharmonizáció (ISO 20022 szabvány bevezetése és API-k használata)

•         Jegybanki digitális valuták bevezetésének vizsgálata

A szakértők egybehangzó véleménye szerint kulcsfontosságú az ISO 20022 szabvány 2025-ös bevezetése annak érdekében, hogy a bankok között közlekedő tranzakciós üzenetek egységesek legyenek. Az ISO 20022 a pénzügyi ágazat által elfogadott módszertan, amelynek célja, hogy egységes üzenetrendszereket teremtsen az iparágban. Nem távlati célról van szó, hiszen a Mastercard több országban is üzemeltet belföldi azonnali fizetési rendszereket, amelyek már ezen a szabványon alapulnak, ezt kellene nemzetközi szintre is felemelni. A központi bankok szerepe szintén rendkívül fontos. Mivel a központi bank felügyeli és működteti a fizetési rendszereket és szabályozói szerepe is van, így élen kell járnia az innovációban is.

Fintech válasz már van a problémára

A határokon átívelő utalásokra, fizetésekre specializálódva sok új „játékos” (fintech cégek) jelent meg a pályán. Létjogosultságuk ma már nem vitatható, hiszen egy fontos problémára adnak választ. Emiatt a meglévő ökoszisztémát kell úgy alakítani, hogy jogi és technológiai szempontból ők is teljesen beilleszkedjenek. „Gyakori jelenség ma már, hogy a pénzintézetek társulnak a fintech cégekkel és azok technológiáját felhasználva, folyamataikba beépítve fejlesztik a termékeiket és szolgáltatásaikat. A határokon átnyúló fizetések területén is lehet építeni a tapasztalataikra” – hangsúlyozza Jalsovszky Géza.