„A BÉT Xtend, a BÉT által üzemeltetett multilaterális kereskedési platform (MTF) a tőkepiacon való nyilvános megjelenés könnyített lehetőségét teremti meg a vállalatok számára alacsonyabb díjak, egyszerűbb feltételek és speciális támogató eszközök mellett. Ezáltal módot ad arra, hogy a vállalatok fokozatosan szokjanak hozzá a tőzsdei jelenléttel együtt járó kötelezettségekhez, transzparenciához.”

Elsősorban azért hozták létre az Xtend piacot, hogy lehetőséget biztosítsanak olyan kis- és középvállalkozások számára, akik szeretnének részvénykibocsájtás útján tőkéhez jutni vállalkozásuk fejlődése érdekében. Ez miért fontos a vállalkozásoknak?

Teljesen jogos a kérdés, mivel hitelfelvétellel is képesek finanszírozni a vállalkozásukat a tulajdonosok, és számviteli értelemben ugyanúgy forrás oldalról beszélünk a könyvben. Viszont számos vállalkozás nem szívesen vesz fel hitelt olyanoktól, akik aktív szerepet kívánnak betölteni a mindennapi irányitásban. Erre kínál megoldást nekik az Xtend, mivel a nyilvános működés lehetővé teszi számukra, hogy tőkét vonjanak be a vállalkozásba, azonban a tulajdonosi szerkezetüket szélesebb befektetői kör adja majd, sőt a tulajdonosi irányítást csak az általa meghatározott mértékben adja át az új befektetőknek.

Amennyiben egy vállalkozás tulajdonosa úgy dönt, hogy nyilvánosan szeretne működni, és belép az Xtendbe, azt akár előzetes tranzakciók nélkül is megteheti, annak érdekében, hogy szokja a Bét és a Tpt. által előírt szabályokat, és eleget tudjon tenni kötelezettségeinek. Továbbá olyan lehetősége is van a tulajdonosnak, akik zárt körű tőkeemelést akartnak abszolválni, és csak ezt követően kívánnak piacra lépni. Egy szóval minden lehetőség adott a magyar KKV szektornak vállalkozásaik finanszírozásához.

Felvetül a kérdés, hogy akkor ez miben különbözik a tőzsdétől, vagyis a standart és prémium kategóriától? Főként a legelső mondatban szereplő multilaterális kereskedési platform kifejezés adja a leglényegesebb különbséget. Az MTF-ek szabályozottságukban térnek el csak a rendes tőzsdétől, itt nincsenek olyan szigorú feltételek, ezzel is segítve az innovatív vállalkozók növekedési lehetőségeit. Ezen az amúgy lényeges különbségen kívül, másban nincs változás, ugyanazt nyújtja mind a befektetői, mind a tulajdonosi oldalnak.

A vállalkozásoknak mindennapi működését könnyíti meg, hogy tőzsdére lépés előtt egy ilyen, úgymond, átmeneti platformon indulhatnak el, mivel a Bét-en lévő vállalatoknak kötelező negyedévente IFRS szerint elkészíteni a könyvelést, míg az Xtenden a Magyar Számviteli Szabványok szerint is elég könyvelni, ami általában használatos a KKV-k esetében.

Ezen a piacon ugyan kevés magyar szolgáltatónál van lehetőség kereskedésre, a magas növekedési potenciáljuk miatt számos befektetési alap vásárol ilyen részvényeket, ennek ellenére a forgalmuk lényegesen alacsonyabb a tőzsdei átlagtól.

Végül mennyire is sikeres kezdeményezés az Xtend? 2018-ban még csak 1 instrumentum volt jegyezve a piacon, mára már 5 vállalkozás szerepel a listán, és nagy valószínűséggel ez a szám egyre magasabb lesz.

Forrás: BÉT