2024 november 15

Zuhan a magyar tőzsde – nehéz látni a reményt

A koronavírus utáni sokkból a nemzetközileg is irányadó részvényindexekkel együtt a BUX is felállt, ha néhány részvénynek nagyon soká is tartott, amíg elérte a pandémia előtti szinteket. Ráadásul már úgy tűnt, hogy nem kell újabb jelentős vírushullámokkal, de legalábbis ebből adódó gazdasági problémákkal számolni, ennek megfelelően szépen meneteltek a kinti jó hangulattal a magyar papírok is. Aztán jött az orosz-ukrán háború, a kinti nyugalom megingása, a nagy jegybankok monetáris szigorítása, végül pedig a különadók is. Rájár tehát a rúd a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), jó pár tényező megváltozása kellene ahhoz, hogy tartós fordulat történhessen. Ezeket szedtük össze cikkünkben.

Háború – mindenek felett

A legfontosabb kockázati tényező jelenleg a világban az orosz-ukrán háború. Sok áttételes hatás kapcsolódik hozzá, kezdve a megemelkedett inflációtól egészen a szankciós politika miatti gazdasági következményekig. Mivel földrajzilag nagyon közel vagyunk a konfliktushoz, valamint számos, leginkább energetikai kapcsolat fűz minket Oroszországhoz, ezért jelentős erőt kölcsönözhetne a magyar börzének a háború befejezése. Amíg erre meglehetősen kevés az esély, addig abban lehet bízni, hogy a szankciók hatásai mérsékeltebbek lesznek – sok függ például az orosz olajembargóval kapcsolatos, Magyarország és az Európai Unió között zajló tárgyalás eredménye.

A háború gyakorolja a legnagyobb hatást a világpiacokra 3 hónap után is (www.shutterstock.com)

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a magyar piac a külföldi befektetői hangulat ingadozásaira is érzékeny a legtöbb esetben, amelyet szintén a háború dominál. Emellett azonban a nagy jegybankok monetáris szigorításai sem lényegtelenek, és ráadásul összefüggésben állnak a konfliktussal; a még inkább elszálló árak miatt jobban szükség lehet a határozott kamatemelésekre, amelyek viszont visszafogják a gazdaságokat. És ezzel el is jutottunk a stagfláció félelméhez, amelynek komoly szerepe van a piacok gyengélkedésében.

Különadók és gazdasági helyzet

Magyarország gazdasága általánosságban jól teljesít, az elemzőket is meglepte az első negyedéves bővülésről szóló adatsor. Önmagában azonban ez nem bizonyult ahhoz elégségesnek, hogy feledtesse az egyéb problémákat, mint a költségvetési egyensúly (a vírus és a háború miatt egyébként természetesen) megingása, valamint az elszálló infláció. Utóbbival szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan fellép kamatemelésekkel, ez viszont a fentiek értelmében a gazdaságot gyengítheti. Az ördögi körtől való félelem tehát nálunk is fennáll; az árszínvonal emelkedésének csökkenése és a szilárdabb költségvetési helyzet okozhatna megnyugvást.

Megalakult az új országgyűlés és az új kormány, gyorsan jöttek is a döntések

Utóbbival kapcsolatban jelentős lépéseket is tett már a kormány, azonban a tőzsdék mégsem örülhetnek. A héten bejelentett szektorális különadók ugyanis érintik a legnagyobb tőzsdei cégeket, méghozzá éves szinten több 10, vagy több 100 milliárd forintos volumenben. Ebből a szempontból az OTP és a Mol kapcsán látszik a legnagyobb aggodalom, nem véletlenül; az energiaszektort és a bankszektort érintik a leginkább a különadók. Mivel ezeket nem valószínű, hogy visszavonják, leginkább az lehet érdekes, hogy a 2023 utáni tervekről mit árul el majd a kormány, amikor elvileg kivezetésre kerülnek a plusz terhek. Illetve rövidebb távon a bizonytalanság csökkenése segíthet, azaz a minél több információ a különadókról és azok számításáról.

Viták a forrásokról

Bár a háború és a különadók némileg uralják most a napirendet, nem szabad elfeledkezni egy másik fontos tényezőről sem, ez pedig az Európai Unióval folytatott vita. A jogállamisági mechanizmus megindítása után ugyanis jelentős esély van rá, hogy csökkenhetnek az uniós támogatások. Tekintve a háború miatti gazdasági problémákat, valamint az infláció okozta hatásokat, most különösen rosszkor jönne az uniós pénzcsapok elzárása, vagy akár ha a tervezettnél kevesebb forrás érkezik az országba.

Komoly aggodalmakat okoz az EU-val való vita is (www.shutterstock.com)

Az orosz olajembargós vitához némileg kapcsolódhat a kérdés, ezért van rá esély, hogy mindkét ügyben egyszerre lesz valamilyen kompromisszum a felek között. Ha nem szélsőségesen negatív megállapodásról van szó Magyarországra nézve, akkor a piacok értékelhetik legalább ezen bizonytalansági faktor kiesését.