Nem mondhatja senki, hogy könnyű volt 2022 első negyedéve. Gyorsan eltelt, ugyanakkor annál több kiemelkedő esemény történt, sajnos az orosz-ukrán háború miatt inkább negatív előjellel kell ezt értenünk. Nemcsak a háborúról szólt ugyanakkor az elmúlt 3 hónap; kamatot emelt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, rendkívüli hazai kormányzati intézkedések léptek életbe, nagyot emelkedett itthon az alapkamat, és még hosszan folytathatnánk a sort a gazdasági események terén. A magyar tőzsdét sem hagyták érintetlenül a fent jelzett történések és folyamatok sem. Nézzük, hogyan alakult 2022 első negyedéve a négy magyar blue chip számára!

OTP – háború által sújtva

A legnagyobb hazai blue chipnek, az OTP-nek meglehetősen jól indult az év. Tavaly év végén jelentős esést szenvedett el az árfolyam a kamatstop bejelentése óta; az irreálisan nagymértékű leértékelődés után a befektetők januárban már vették a bankrészvényt. Ennek köszönhetően egészen 18700 körülig száguldott az árfolyam. Bár már a háború kitörése előtt is elkezdődött némi korrekció, összességében meg tudta tartani az OTP az év eleji emelkedésének jó részét. Az orosz-ukrán konfliktus fokozódása miatt azonban egyre lejjebb és lejjebb került a bankpapír, a háború kitörése után pedig szabadesésbe váltott. Egészen 9400 körülig esett az OTP, onnan viszont erős felpattanás kezdődött – most a 12 ezres és 13 ezres szintek között cikázik jobbára az árfolyam.

A lendületes korrekciót segítette, hogy az OTP vezetésének több tagja (köztük Csányi Sándor is) jelentős részvényvásárlásokba kezdett. A március elején nyilvánosságra hozott 2021 negyedik negyedéves gyorsjelentés pedig megmutatta, hogy békeidőben továbbra is pénzgyárként működik az OTP. A tavalyi év után azonban mindössze 1 milliárdos osztalékot fizet a nagybank amellett, hogy a 2019-es és 2020-as elmaradt osztalékot megkapják a részvényesek. Az óvatosság indokolt: nem tudni még, hogy mi lesz az orosz és az ukrán leánybankokkal, ráadásul a magyar gazdaságra visszaütő hatások miatt az anyabank profittermelése is csökkenhet akár. Mindenesetre továbbra is a háború állása, valamint a hazai gazdaság(politika) befolyásolhatja leginkább az árfolyamot, az idei évi lokális csúcs azonban szinte beláthatatlanul messze került már.

Mol – nyer is, veszít is

A Mol az a blue chip, amely jelentős emelkedést tudhat magánénak év eleje óta, ez pedig ebben a tőkepiaci hangulatban nagy értéknek számít. Az olajmulti kiváló gyorsjelentést publikált februárban, amiből látszott, hogy tökéletesen kimászott a koronavírus hatásaiból a vállalat, és rekord bevételeket képes termelni több szegmense is. A Mol részvényesek számára azonban a nemrég bejelentett rendkívüli osztalék lehet, mely szerint részvényenként körülbelül 300 forint kifizetését tervezi a vállalat. Emellett az év eleji bejelentés a lengyel Lotos benzinkutak vásárlásáról is erősítette a cég jövedelemtermelő képességét.

A hazai benzinárstop kiterjesztése a nagykereskedelemre persze érzékenyen érinti az olajcéget, naponta milliárdos nagyságrendű bevételkieséssel is számolhat a Mol. Ezt azonban bőven visszanyeri számítások szerint a Brent és az Ural olajfajták közötti, a háború miatt jelentősen megnövekedett árrésen. A lehetőség persze kockázat is, nem tudni, hogy a háború függvényében hogyan alakul majd az orosz olajimport, illetve a benzinárstop esetleges lassú kivezetése is okozhat még problémákat. Ennek ellenére a befektetők optimisták, több éves csúcson tartózkodik az árfolyam.

Richter – árfolyam ingadozások

A harmadik legnagyobb hazai blue chip rendesen megszenvedte az orosz-ukrán háború eddigi részét. A gyógyszercég év elején még a 9000 forintos ártól sem állt messze, ennél most jóval alacsonyabb árfolyamot látunk a Richter grafikonjára pillantva. A Richternek ugyanis jelentős kitettsége van Oroszországban, és Ukrajnában is forgalmaz gyógyszereket a cég. Ezek keresletére (lévén többnyire pszichiátriai és nőgyógyászati termékekről van szó) első körben nem hat a háború jelentősen, de nem tudni, hogy a további szankciók fényében mi lesz a piacokkal.

Ennél is érdekesebb kérdés lehet a devizák árfolyam ingadozása, a Richter bevételeinek ugyanis 90 % feletti része érkezik külföldről. Az orosz rubel gyengesége nem tesz jót a vállalat jövedelemtermelő képességének, a gyenge forint azonban még mentsvárként is tudott szolgálni a legnehezebb napokon – így ugyanis többet érnek például az USA-ból származó bevételek. A továbbiakban is meghatározó lehet így a forint, a dollár és a rubel árfolyama is, de egy jó gyorsjelentés is segíthet eloszlatni a befektetők mostani aggályait.