Hogyan hatottak a vírushullámok a BUX árfolyamára? Mit hozhat a harmadik hullám?

Ma reggel a Kossuth rádió műsorában jelentette be Orbán Viktor, hogy a március elején bejelentett korlátozások legalább március 29-ig érvényben maradnak. A miniszterelnök ezzel tehát 1 héttel minimum meghosszabbította a szabályozásokat az eredetileg tervezetthez képest. Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha meg akarjuk tippelni, hogy még meddig és milyen korlátozások között kell éljünk. Olvashatunk nagyon negatív és nagyon pozitív véleményeket. Ha arra gondolunk, hogy az oltási tempó gyorsul, a KSH szerint az oltási hajlandóság dinamikusan növekszik, akkor optimisták lehetünk. Ha viszont a kórházakban uralkodó egyre szomorúbb és kétségbeejtőbb állapotokat tekintjük, akkor nem sok jóval kecsegtetnek a következő hetek, akár hónapok.

Ha viszont kereskedni akarunk az egyébként esetlegesen unalmas karanténidőszak alatt, és ráadásul a magyar piacon tennénk ezt, akkor valami tippünknek mégis kell legyen. A koronavírus ugyanis már több, mint egy éve központi eleme a tőzsdei híreknek is. (Más kérdés, hogy a negatív híreket nem veszik már igazán figyelembe a befektetők nemzetközi szinten.) Tekintsük át, hogy hogyan reagált a magyar tőzsdeindex a vírusra az elmúlt egy évben!

Első hullám: kétségbeesés

Szakadás tavaly ilyenkor (www.investing.com)

A nemzetközi tőzsdékhez hasonlóan az első hullám idején a BUx hatalmasat zuhant. A korlátozások bejelentése akkoriban nem annyira számított, általános tőkepiaci pánik uralkodott. A kilábalás ugyanakkor jóval lassabban ment, mint a leginkább irányadó tőzsdeindexeknek. Lényegében teljes kilábalásról nem is beszélhetünk, mert a vírushelyzet előtti történelmi csúcsait a magyar tőzsdeindex azóta sem tudta visszahódítani. A két fő komponens, az OTP és a Mol több tíz százalékkal lejjebb tartózkodik, mint 2020 elején, a Richter hatalmas szárnyalása javít csak az összképen.

Második hullám: inverz reakció

Második hullám: emelkedő hullámot hozott a BÉT-re (www.investing.com)

A második körös lezárások bejelentése november első napjaiban napon belül okoztak minimális esést. De aztán ez a nap is szép emelkedéssel zárt, mert a Pfizer bejelentése a sikeres vakcináról hatalmas optimizmust szült a piacokon. Ezután pedig bár a magyar járványhelyzet igen komolyra fordult, mégis a BUX történelmi egyik legnagyobb szárnyalását mutatta be. Ennek oka a Richter és az OTP tündöklése volt. Elért ugyanis a BÉT-ra is a hagyományos trend, ami szerint a hagyományos szektorokat kell vásárolni a vakcina megjelenésével. Márpedig a BUX előbb említett két fő komponense a leginkább hagyományos bankszektor és olajszektor területén működik.

A második hullám lassú lecsengése inkább stagnálást hozott már a BUX számára. Egy kivétellel: A Richter a rekord pozitív gyorsjelentésre és a nagyon pozitív kilátásokra hatalmasat emelkedett, és ezeket tartja is a gyógyszercég részvényeinek árfolyama.

Harmadik hullám: mi jöhet?

A harmadik hullám beköszönte egy kicsit más, mint az előző kettő volt. Valamilyen szinten ugyanis váratlanul jött: bízhattunk abban sokáig, hogy a vakcina megelőző az újabb vírusválságot. Nem így történt, és nap nap után egyre rosszabb adatokkal kell, hogy szembesüljünk. Eközben a BUX árfolyama nagyon nagy mozgást nem mutat be, de többször észrevehetjük a nemzetközi piacoktól történő lemaradást is.

Hogy mi lesz ennek a vége, és a nyitási remények újra éledésével esetleg képes lesz-e a BUx követni az egyébként elképzelhetetlen módon szárnyaló német DAX-ot például, a következő hetekben eldőlhet. A mostanában tapasztalt árfolyammozgás azonban ráerősített arra, hogy mindenképpen érdemes az adatokat továbbra is, vagy újra figyelemmel kövessük.