2024 április 16

Ezt hozta eddig a háború a magyar tőzsdére – tanulságos következmények

Már több, mint 80 napja annak, hogy egy álmos februári csütörtökön arra ébredhetünk, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az Európában évtizedek óta békéhez szokott közvéleményt értelemszerűen sokkolta Putyin lépése – az utolsó pillanatig bíztak a vezető politikusok is abban, hogy nem következik be a legrosszabb forgatókönyv. Ahogyan a lakosságot, úgy a tőzsdéket is ledöbbentette az orosz tankok benyomulása a szomszédos Ukrajnába, ennek megfelelően jelentős zuhanással reagáltak a részvénypiacok. Az első sokkon azonban már túl vagyunk, és talán eltelt elég idő ahhoz is, hogy értékeljük a háború eddigi tőzsdei hatásait, ezúttal a magyar piacra fókuszálva. Cikkünkben áttekintjük a forint, az OTP, a Mol, valamint a Richter és a Magyar Telekom árfolyam alakulásának mérlegét február 24-hez képest.

Forint – zuhanás, korrekció, magasabb sáv

A forint sérülékeny devizaként azonnal áldozatul esett az orosz támadás miatti piaci pániknak. A magyar fizetőeszközön nem segített a háború földrajzi közelsége sem, illetve a tény, hogy a konfliktus miatt még inkább elszaladhat az itthon amúgy is fojtogatóvá váló infláció. A háború előestéjét a forint még a 361-es érték körül zárta az euróval szemben, ezzel szemben a mögöttünk álló hetet majdnem 386-on zárta az EUR/HUF kurzus. Időközben láthattunk 400 forintot majdnem elérő euróárfolyamot, valamint 370 alá erősödő forintot is. A konklúzió viszont közel 7 %-os leértékelődés igen rövid idő alatt. Mindez alapján kijelenthető, hogy legnagyobb valószínűség szerint csak békekötés, vagy az inflációs folyamatok jelentős megfordulása esetén van arra jelentős esély, hogy újra a háború előtti szintekre erősödjön vissza a forint. Így a továbbiakban is érdemes lesz a háború állását követni, hiszen a régiós devizákhoz hasonlóan a magyar fizetőeszközre is jelentős (negatív) hatást gyakorol a szomszédban dúló összecsapás.

OTP – vezéráldozat

A legnagyobb hazai blue chip, az OTP két fő okból is jelentős esést szenvedett el a konfliktus által. Egyrészt az általánosan depresszív kinti hangulat a bankpapírt érinti a leginkább, másrészt az OTP-nek Ukrajnában és Oroszországban is vannak leánybankjai. Ráadásul azt is tudjuk már a gyorsjelentés óta, hogy a vártnál is nagyobb mértékben szükséges leírásokat és céltartalékképzéseket végrehajtania a banknak a háborús térségben.

A legnagyobb esést az OTP számára hozta a háború

A részvény már a háború konkrét kitörése előtt esni kezdett, de a február 23-ai és a pénteki záróárfolyam között körülbelül 5000 forintos különbség látszik – értéke harmadát vesztette tehát az OTP. Volt több alkalom ugyan, amikor több ezer pontot sikerült ledolgoznia a bankrészvénynek az eséséből, de a tény, hogy újra a 10000 forintos kerek szinttel küzd az árfolyam, nagy eséllyel nem kecsegtet sok jóval. Ha valamelyik eszköznél, akkor az OTP-nél már a forintnál is jobban figyelni kell az orosz-ukrán konfliktus alakulását, jól tükrözi ugyanis az árfolyam a háborúval kapcsolatos fejleményeket.

Mol – aggódó nyertes

A második legnagyobb blue chip árfolyama is jelentős zuhanással reagált kezdetben a háború kitörésére. A folyamat azonban gyorsan megfordult, amint realizálták a piacok, hogy közvetlen kitettsége lényegében nincs a térségben a Molnak, a közvetett hatásokból (magas olajár, kitáguló Ural-Brent árrés) pedig még nyer is a cég. Így már nem is lepődhetünk meg annyira, hogy több, mint 10 %-kal ért többet most 1 darab Mol részvény, mint a háború előtti utolsó napon.

Szép számokat is közölt a Mol az első negyedévről, de vannak jelentős kockázatok (www.shutterstock.com)

A befektetők örülhetnek, ugyanakkor negatív közvetett hatás is jöhet – épp ezért követik a piaci szereplők kiemelt figyelemmel az orosz olajembargó ügyét, amely kedvezőtlen scenárió esetén a Mol eredményességére is komoly csapást mérhet. Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy a magas olajárak segítik a Mol upstream szegmensét, de az emiatt meghosszabbított benzinárstop a fogyasztói szolgáltatások üzletágat már igen rosszul érinti. A Mol esetében tehát tanulság lehet, hogy a háborús hírek és általános piaci hangulat helyett inkább az olajipari következményeket érdemes követni a továbbiakban.

Richter – devizahatások

Nem lehetnek boldogok a Richter részvényesei sem, ha a háború óta eltelt időszakot nézik a gyógyszeripari cég grafikonján. A Richter ugyanis körülbelül 1000 pontot esett a háború kitörése és a vizsgált pénteki nap között, ami több, mint 12 %-os leértékelődésnek felel meg. A harmadik legnagyobb hazai blue chip jelen van Ukrajnában és Oroszországban is termékeivel, bár utóbbi piac a jóval jelentősebb. A kitettség nem tesz jót vélhetően a Richter befektetői megítélésének, bár a cég gyógyszerei iránti keresletet nem változtatja meg vélhetően a háború. Annál jelentősebb viszont a devizaárfolyamok hatása. Bár a fent leírt forintgyengülés jót tesz a bevételeinek döntő részét devizában realizáló Richternek, a rubel egyidejű gyengülése már rossz hír. A következőkben emellett az lehet érdekes, hogy érkezik-e olyan szankció, ami az Oroszországba történő szállítmányozást, vagy éppen a kifizetéseket negatívan érinti.

Kémiai kutatás épülete a Richternél (www.richtergedeon.com) – nem tett jót a háború

Magyar Telekom – közvetett hatások

A Magyar Telekomot közvetlenül nem érinti az orosz-ukrán háború, a negatív piaci hangulat azonban a telekommunikációs cég árfolyamára is rányomta a bélyegét. Bár a háború eleje óta körülbelül 5 %-os esésről beszélhetünk, ennek jelentős része az osztalékszelvény vágásával kapcsolatos, így összességében nagyjából stagnálásról beszélhetünk. Ennek megfelelően a legkisebb blue chip árfolyamát a továbbiakban is a részvényesek javadalmazásával kapcsolatos helyzet, illetve a vállalatspecifikus eredmények alakíthatják.

Eddig szépen megúszta a Telekom (www.shutterstock.com)