2024 július 16

Holnap szünnap – mit jelent ez a tőzsdén?

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire emlékezünk holnap, október 23-a így szokásos módon munkaszüneti nap Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is zárva tart, nem lesz tehát kereskedés a hazai részvényekkel sem. Érdemes elgondolkoznunk, hogy milyen hatása lehet ennek.

Kereskedés – sok dolog történhet, mire újra lehet

Azzal, hogy hétfőn nem lesz kereskedés a hazai tőzsdén adódik, hogy a hétvége és a hétfői nap eseményeire csupán kedden reagálhatnak az abban érdekelt befektetők. Hétfőn ugyanis a magyar ünneptől függetlenül lesz kereskedés a világ főbb tőzsdéin, azaz ugyanolyan intenzitással zajlik az élet a kinti piacokon, mint egyéb tőzsdei kereskedési napokon. A nemzetközi piaci környezet márpedig képes hatást gyakorolni a hazai tőzsdére is, ahogyan azt a múltban többször is láthattuk. Egy esetleges hétfői ilyen hatás azonban nem tud azonnali módon érvényesülni. Logikailag adódik, hogy vagy érvényesül kedden, vagy pedig „megússza” a hazai piac a nemzetközi hangulatból eredeztethető pozitív vagy negatív hatást.

Így viszont még inkább kiemelkedő jelentősége lehetett a pénteki napnak. Ahogyan egy néhány évvel ezelőtt a Concorde blogon Jónap Richárd tollából megjelent elemzés is rámutat, a pénteki kereskedési napoknak különleges a jelentősége. Akkor kell ugyanis eldöntenie a befektetőknek, hogy átviszik-e a következő hétre a pozíciójukat. És ez jóval nehezebb döntés akkor, ha legközelebb csak 2 (vagy most a magyar piac esetében 3) nap múlva lesz lehetőségünk lépni. Hétfőről keddre is izgalmas – és kockázatos – lehet átvinni pozíciót, hiszen bármi történhet még addig. De péntektől hétfőig – vagy keddig – pláne sok dolog megeshet. A kereskedési szünnapokon tehát valóban nincs kereskedés, de a befektetői hozzáállást alakíthatja a döntések meghozatalakor.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!