2024 november 15

Kamatemelés – ezért nem fáj a magyar tőzsdének

A nemzetközi részvénypiac már több, mint egy éves félelme, hogy a nagy jegybankok, a Fed és az EKB kamatot fognak emelni – előbbi esetében ez már be is következett. Míg azonban minden minimális szigorítási félelemtől képesek esni az amerikai tőzsdék (hiszen ez a részvényértékeltségek eséséhez vezet), addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rohamos kamatemelése nem érezteti igazán hatását a magyar tőzsdén, a BUX értékén. Az okokat a legnagyobb hazai részvények egyedi jellemzőiben érdemes keresni.

OTP – még jó is

A magyar tőzsdeindex, a BUX mozgása körülbelül 40 %-ban a legnagyobb hazai blue chip, az OTP árfolyamától függ. Az nagybank számára azonban összességében pozitív is a jegybanki kamatemelés, ugyanis a hitelkamatok szinte rögtön emelkednek, a betéti kamatok viszont jóval lassabban, ahogyan ezt tapasztalhatjuk is. A kamatmarzs tehát emelkedik, így a bankszektor eredményességére első körben jótékony hatást fejt ki a jegybanki szigor. Persze a kamatstop rámutatott, hogy egyedi tényezők még alakíthatnak ezen, magának a szigorításnak a ténye azonban nem nevezhető azonnal negatívnak.

Jól jár az OTP a kamatmarzsok emelkedésével

Ugyanakkor a magasabb kamatszint visszafogja a gazdasági növekedést, ami végső soron már érinti a bankrészvényt is. A lassabb növekedés ugyanis végül kevesebb hitelkihelyezést, rosszabb adósokat fog eredményezni, ami nem túl jó folyamat a bankok számára. Egyelőre azonban ez nem látszik azonnali hatásként, emiatt inkább a kamatmarzson lehet a befektetők figyelme.

Semleges a Molnak, negatív a Richternek

A Mol számára nem igazán döntő jelentőségű, hogy mekkora az irányadó ráta Magyarországon, hiszen tevékenysége leginkább az olajipari változóktól (olajár, marzsok) függ. Árazás szempontjából persze a Molra sem hat pozitívan, de épp az idén fizet rekord, az emelkedett kamatokat is messze felülmúló osztalékot az olajmulti.

A forint árfolyamán keresztül is hatást gyakorol a kamatemelés

A Richter számára azonban már kifejezetten negatív lehetne a monetáris szigorítás. A gyógyszeripari cég bevételeinek döntő része ugyanis külföldről származik, így a szigorítás miatt erősödő forint nem tesz jót a forintban számolt bevételsoroknak. Azonban a magyar fizetőeszköz a háborús helyzet miatt így is igen gyenge, ez a hatás is csupán korlátozott tehát.

Ahogy látható, a BUX mozgásának közel 90 %-áért felelős 3 blue chip számára összességében nem okoz hátrányt a kamatemelési ciklus. Ennek megfelelően a tőzsdei hatások is elhanyagolhatók; hosszabb távon persze érdemes lesz figyelni a cégek működését a megváltozott gazdasági környezetben.