Tegnap hajnalban tette közzé második negyedéves gyorsjelentését az OTP. Az elemzői várakozásokat felülmúló jelentésre emelkedésbe kezdett az árfolyam, végül azonban összességében nem generált eddig jelentős árfolyam növekedést az adatsor. A továbbiakban még ízlelgethetik a piaci szereplők a legnagyobb hazai bank számait, azonban egyéb, külsős tényezők is izgalmasok lehetnek.

Jó jelentés után

Alapvetően elmondható, hogy az OTP rekord számokat volt képes produkálni az idei második negyedévben, mind a nettó kamatbevételek, mind a korrekciók előtti eredmény pozitív csalódást okozhatott a részvényeseknek. A korrekciós tételek azonban jelentősen rontották a bankcsoport teljesítményét, az extraprofitadó egész évi összegét ebben a negyedévben könyvelte le az OTP. Az összességében 76 milliárd forintos adózott eredmény azonban több tízmilliárddal meghaladta a várakozásokat.

A piaci reakciója így erőteljes vételi erő volt a tegnapi piacnyitás után, bár ez a nap későbbi részében és a mai napon is jelentősen csökkent. A befektetők homlokterében ugyanis továbbra is ott van a kamatstop, a hitelmoratórium, illetve az oroszországi és ukrajnai leányok bizonytalan helyzete. Pozitív jel ugyanakkor, hogy az előbbiek ellenére a július végi 5 éves mélypontokról komoly emelkedést tudott felmutatni az OTP részvényeinek árfolyama.

Hangulat és országspecifikus tényezők

Azzal, hogy az OTP közzétette gyorsjelentés, egy időre elegendő információt kapott a piac a vállalatspecifikus tényezőkről. Természetesen továbbra is érkezhetnek fontos hírek az OTP háza tájáról, akár egy akvizíció, akár saját részvények vásárlása, akár az orosz leánybank sokat vitatott sorsa kapcsán. Ezeken kívül a fókusz azonban a nemzetközi piaci légkör alakulásán, valamint egyéb országspecifikus tényezőkön lehet. Előbbi alakítói közül az orosz-ukrán háború, a tajvani konfliktus, valamint a nagy jegybankok monetáris szigorítása lehet különösen fontos. Az országspecifikus tényezők terén továbbra is kulcskérdés, hogy Magyarország végül megállapodik-e az Európai Unióval a helyreállítási alap forrásairól, melyek több ezer milliárd forintos bevételt jelenthetnének a költségvetésnek.