A Mol-csoportnak az „egyáltalán nem támogató” feltételek mellett is sikerült helytállnia, és bár pénzügyi teljesítménye tavaly elmaradt a 2022-es rekordévitől.

Operációs és stratégiai szempontból egyaránt jelentős eredményeket ért el – mondta a csoport elnök-vezérigazgatója a részvényesek közgyűlésén Budapesten. Hernádi Zsolt közölte, sikerrel vették a szankciók okozta piaci nehézségeket, gazdasági eredményeik a tervezett felett alakultak, mintegy 568 milliárd forintos nyereséggel zárták a 2023-as évet. A Mol-csoport ugyanakkor a 2022-es és a 2023-as évben 3,1 milliárd dollárt fizetett be extra elvonásként különböző kasszákba, „ennyi ment ki a termelésből”, miközben „megnövekedett versennyel kell szembenéznie” – hívta fel a figyelmet. Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy a feldolgozás és kereskedelem (downstream) üzletágban tudtak termékeket gyártani és értékesíteni a régióban, jól haladnak a kőolajdiverzifikációs programjukkal, jelentős eredményeket értek el a kőolajbeszerzés rugalmasságában.

Jelezte, márciusban kőolajszállítmány érkezett a pozsonyi finomítóba a világ egyik legnagyobb működő azerbajdzsáni kőolajmezőjéről, amelyben a Mol a harmadik legnagyobb részvényes. Megkezdték a fenntartható repülőgépüzemanyag kereskedelmi tesztelését, biogázüzemet vásároltak Szarvason, a közelmúltban átadták a százhalombattai zöldhidrogén-üzemet, utóbbi 25 ezer tonnával csökkenti a dunai finomító szén-dioxid-kibocsátását – sorolta. Hernádi Zsolt kitért arra, hogy 100 százalékos sikerrátával folytatódtak a cégcsoport magyarországi sekélygáz-fúrásai, napi 750 hordó egyenértékkel növelték a hazai gáz- és olajkitermelést. Húsz év várakozás után tavaly év végén megkezdték a gázkitermelést Kazahsztánban, amely jó hír, mert a kazah piac nagyon fontos számukra, nézik az ottani további befektetési lehetőségeket – ismertette a távirati iroda.

Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy jól haladnak a Mol fenntarthatósági projektjei: geotermikus koncessziókat nyertek Magyarországon és Horvátországban, és Magyarországon először próbálkoznak kísérleti lítiumkitermeléssel. Hernádi Zsolt a magyarországi hulladékgazdálkodás irányításának egy évvel ezelőtti átvételéről azt mondta, ez a vállalati stratégia fontos része, mert a körforgásos gazdaságról szól, arról a gazdaságról, amelyben a Mol óhatatlanul az egyik meghatározó szereplő lesz, nemcsak begyűjtője, hanem az egyik legnagyobb felhasználója is lesz a begyűjtött alapanyagoknak. A cél az, hogy a hulladékot 65 százalékban anyagában hasznosítsuk – fűzte hozzá.

Hernádi Zsolt a külső gazdasági környezetről azt mondta: 2023 nem a normalizáció éveként vonul be Magyarország, Európa és a világ gazdaságtörténetébe, olyan geopolitikai konfliktusok vannak, amelyek „érzékenyen befolyásolják az életünket”. Példaként hozta fel az orosz-ukrán háborút, a Vörös-tengeri támadásokat, az Izrael-Hamász és az Izrael-Irán konfliktust. Európa versenyképességét nézve sincs ok a bizakodásra az elmúlt év alapján, nem történt enyhítés a szankciós politikában, sőt további szigorítások várhatóak – fogalmazott. Kiemelte, részben sikerült a leválás az orosz energiaforrásokról, de ennek hatása látszik a megemelkedett energiaárakban. Európa energiaforrásainak drágulása, ennek finanszírozása gyengíti a kontinens iparának versenyképességét – mutatott rá. Kitért arra, eközben az Európai Unió tovább szigorította 2030-ra vonatkozó klímacéljait, ennek egyenes következménye költségeik, zöld átmenettel járó kiadásaik növekedése.

Az európai ipar, főleg az európai nehézipar nagyon komoly versenyhátrányba került, legyengülten kell helytállnia a megnövekedett kihívásokkal teli időszakban – mondta. Hernádi Zsolt szavai szerint az unió a körkörös gazdaságtól, a zöld átmenettől várja a gazdasági növekedést, ehhez azonban sokkal korlátozottabbak a források, mint a világ többi részén. Hernádi Zsolt véleménye szerint versenyképesség tekintetében nincs jobb helyzetben Kelet-Közép-Európa és Magyarország sem, a nemzeti költségvetések nyomás alatt vannak, a megnövekedett energiaköltségek finanszírozásáért 2022-ben bevezetett különadók és piactorzító intézkedések a mai napig érvényben vannak, a versenyt torzító tényezőket, szabályozókat egymástól tanulják az államok. Az elnök-vezérigazgató a Mol-csoportról azt mondta, 2030-ig „rengeteg pénzt fognak elkölteni” a zöld átmenetre, olyan fejlesztésekre, amelyek az előnyeit az unokák fogják élvezni.

A vállalat éves rendes közgyűlése csütörtöki ülésén elfogadta a Mol Nyrt. 2023-as anyavállalati beszámolóját 4659,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 343,7 milliárd forint tárgyévi nyereséggel. Elfogadták továbbá a Mol Nyrt. 2023-as konszolidált beszámolóját 7703,1 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 567,5 milliárd forint tárgyévi nyereséggel.

A közgyűlés döntött mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről a 2023-as üzleti év alapján. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke az előző évivel megegyező 150 forint, ezen túl a részvényeseknek 100 forint körüli rendkívüli osztalékot fizetnek részvényenként, az alap- és a rendkívüli osztalék így mintegy 250 forint részvényenként.