Ma hajnalban tette közzé a Mol a negyedéves gyorsjelentését. Képet kaphattunk arról, hogy az olajvállalat hogyan teljesített 2020 utolsó negyedévében. Bár a gyorsjelentéseknek mindig kiemelt szerepük, és sokszor hosszabb távra is meghatározó árfolyam-befolyásoló hatásuk van, a koronavírus által sújtott időszakról szóló beszámolók még fontosabbak. A válságállóság ugyanis a bizonytalanabb időkben talán a legfontosabb szempont lehet a tőkepiaci szereplőknek. Nézzük, hogyan felelt meg ezeknek az elvárásoknak a Mol!

A Molnak négy fő szegmense van, amelyeket vizsgálnunk érdemes: a kutatás-termelés (upstream), a finomítás-kereskedelem (downstream), a fogyasztói szolgáltatások, valamint a gázüzletág. Mielőtt egészében vonnánk le következtetések a számokból, külön megvizsgáljuk az üzletágak teljesítményét.

Upstream

A kutatás-termelés üzletág számai némi csalódást okozhattak a befektetők számára. A szegmens EBITDA-ja 54,5 milliárd forintot tett ki; értelemszerűen jóval kevesebb ez, mint a tavalyi 79,1 milliárd forint, ugyanakkor a várakozásoktól is elmarad a szám. Értetlenkedhetnénk, hogy hogyan történhetett ez, ugyanis egyre inkább felpörög a 2019-ben vásárolt azerbajdzsáni mező termelése, illetve az olaj árfolyama is kedvezően alakult az előző hónapokban. Beigazolódik újra, hogy az olaj árfolyama nemhogy a Mol teljesítményével, de az alapvetően olajkitermeléssel foglalkozó szegmens teljesítményével sincs feltétlenül teljes összefüggésben. Késéssel jelentkeznek ugyanis ezek a hatások, technikailag nem lesz rögtön a negyedévben átlagos tőzsdei árfolyam az olajcég által elkönyvelt eladási ár.

Látható ugyanis, hogy a vizsgált negyedévben a Brent árfolyama közel 25 %-ot emelkedett, mégis jóval gyengébb eredményt ért el a Mol, mint például a harmadik negyedévben. Nem feltétlenül érdemes tehát továbbra sem az olajárfolyam alapján vizsgálni a Molt. Egy tartósan helyreálló olajár és hatékonyságjavulás ugyanakkor pozitív reményekkel kecsegtet: az új mező ugyanis jelentősen emelte a kitermelt szénhidrogén mennyiségét.

Downstream

A finomítás-kereskedelem szegmens némiképp pozitív meglepetést okozott 40,5 milliárd forintos EBITDA szintjével a negyedévben, ugyanakkor az előző évhez képest itt a legnagyobb elmaradás (-34%) az előző negyedévhez képest. Az üzletágat még mindig a rendkívül alacsony finomítói árrés sújtja.

A csoportszintű finomítói marzsokat mutatja (dollár/hordó) a táblázat. Az egyértelmű csökkenés nagyon jelentős korrelációban van a downstream gyenge teljesítményével. A probléma azonban egyáltalán nem újkeletű: már 2018-ról 2019-re is jelentős volt a csökkenés ebben a mutatóban. A finomítói marzsok egyébként sokszor ellentétesen mozognak az olajárakkal, így a magasabb olajár is okolható a csökkenésért. A Mol ezért is döntött az azeri beruházás mellett, hogy a finomítói marzsok miatti jelentős függés csökkenhessen. Viszont ne feledjük, hogy 2014 és 2018 között viszont a downstreamnek köszönhette rendkívül erős teljesítményét (és ezzel járó árfolyamemelkedését) a cég.

Gázüzletág

Az összes EBITDA szempontjából a legkevésbé jelentős üzletág 12,7 milliárdos teljesítményével év/év alapon jelentősen visszaesett (-40%). Ráadásul csalódást is okozott az elemzői várakozások átlagát nézve, amik 17 milliárdtól kevéssel elmaradó EBITDA-t vártak a gázszegmenstől. Az éves összesített EBITDA azonban még emelkedni is tudott, ami jól mutatja az üzletág viszonylagos stabilitását hosszabb időtávon.

Fogyasztói szolgáltatások

A Mol új stratégiai céljaiban nagyon jelentős szerepet kapott a fogyasztói szolgáltatások szegmens. A koronavírus rá is mutatott a vártnál előbb, hogy az üzletág gyors felfutása lehet a többi, jelenleg épp gyengélkedő szegmens mentsvára a cég számára.

A tavalyi év utolsó 3 hónapjában sem volt ez másképp: év/év alapon közel negyedével tudta növelni tisztított EBITDA-ját a szegmens, amely így már 38,7 milliárd forintra rúgott. Majdnem elérte tehát a downstream teljesítményét! Ráadásul az elemzői várakozásokat is sikerült jelentős mértékben felülmúlnia a fogyasztói szolgáltatásoknak. Az előző negyedévhez képest azonban jelentős a visszaesés, de ez az utolsó negyedévben jellemző, illetve az újbóli lezárások is a negyedik negyedévben jelentkeztek, emiatt erre számíthattunk is. A nem üzemanyag kategóriába sorolható értékesítés csupán 2 %-kal csökkent a járvány ellenére év/év alapon, ami mutatja a Mol terjeszkedő kiskereskedelmi hálózatának sikerét.

Veszteséges év, de pozitív kilátások

Végül a Mol 17,3 milliárdos negyedik negyedéves (vártnál alacsonyabb)profitjával 15,9 milliárdos forintos veszteséget termelt 2020-ban, ami értelemszerűen összehasonlíthatatlan az előző éves 220 milliárd feletti éves profittal. A Mol azonban felállt a koronavírus okozta ütésekből, ezt mutatja a megelőző két negyedév, ha az utolsó jelentés szerint némileg vártnál lassabb tempóban is. Ha valami, akkor ez a negyedéves jelentés olyan, hogy saját szájízünk szerint ítélhetjük meg: nézhetjük onnan, hogy a vártnál gyengébben szerepelnek a leghagyományosabb üzletágak, de gondolhatunk ugyanakkor a rendkívül erőteljesen fejlődő fogyasztói szolgáltatások szegmensre.

A cég elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt is a Mol helytállását méltatta a helyzetértékelésében:” „Több mint 2 milliárd dollár EBITDA-t termeltünk 2020-ban, és bár az eredményünk alacsonyabb volt 2019-hez képest, a válságra adott gyors reakciónknak köszönhetően még nagyobb szabad pénzáramot generáltunk, mint amit a COVID előtti célkitűzésünkben meghatároztunk. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy minden üzletágunk hozzájárult a pénzáram növeléséhez, még ebben a jelentős bizonytalanságokkal teli évben is.”

A befektetők mindenesetre egyelőre nem tudják hova tenni a számokat, ugyanis a Mol árfolyama gyakorlatilag mozdulatlan a kereskedési eddigi részében, és a forgalom sem nagy. A jövő kérdése, hogy a menedzsment 2021-es pozitív várakozásai mennyire képesek teljesülni, illetve mennyi tér van még az olajcég árfolyamában az elmúlt hónapokban látott rally után.

Mit tanulhatunk a jelentésből?

A tanulság az lehet, hogy míg a finomítói marzsok alakulásából eredményesen következtethetünk a downstream szegmens teljesítményére, addig az emelkedő olajárak miatti örömmel érdemes megvárni a jelentés közzétételét, mert nem azonnal árazódik be a kutatás-termelés jövedelemtermelő képességébe az árfolyam. A fogyasztói szolgáltatásokra ugyanakkor egyre jobban oda kell figyelnünk: ha válságban így tlejesít a szegmens, akkor egy konjunktúra idején még sok profittal örvendeztetheti meg a részvényeseket az üzletág.