Egyre kifinomultabb módszerekkel csalják ki az uniós pénzeket. Az Európai Bizottság most átfogó reformot indít, hogy az AI és kripto korában is biztonságban legyen a közös költségvetés. A cél a hatékonyabban fellépés az olyan modern visszaélésekkel szemben, mint az AI-vezérelt csalások vagy a kriptovalutás pénzmosás.

Átfogó reform előtt áll az EU csalás elleni védelmi rendszere

Az Európai Bizottság átfogó felülvizsgálati folyamatot indított az uniós csalás elleni védelmi rendszer, az úgynevezett EU Anti-Fraud Architecture megerősítésére. A cél, hogy az EU pénzügyi érdekeit hatékonyabban védjék a transznacionális csalások, szervezett bűnözés, valamint a mesterséges intelligenciát és kriptovalutákat használó hálózatok növekvő fenyegetéseivel szemben– jelent meg az EU közleménye a csalás elleni védekezésről.

A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítéséhez, és akár jogszabályi módosításokat is eredményezhet. A folyamat várhatóan 2026-ra zárul le.

A cél a hatékonyabb fellépés a korszerű csalási módszerek ellen

Az új típusú visszaélések, például AI-alapú manipulációk vagy kriptovalutás pénzmozgások kihívás elé állítják a jelenlegi rendszert. A Bizottság szerint ehhez nem elegendő csupán technikai frissítés, hanem az egész csalás elleni ciklus, megelőzés, felderítés, kivizsgálás, helyreállítás és újragondolás szükséges.

Ennek érdekében egy strukturált átvilágítás indult, amely összehangolja a különböző szereplők munkáját, és csökkenti az átfedéseket, miközben javítja az erőforrások felhasználásának hatékonyságát.

Uniós és tagállami szereplők szorosabb együttműködése

A folyamatba bevonják az Európai Számvevőszéket (ECA), az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), az Európai Ügyészséget (EPPO), az Europolt, az Eurojustot, valamint a pénzmosás elleni AMLA-t is.

Cél, hogy ezek az intézmények szorosabban működjenek együtt, a párhuzamos nyomozások elkerülésével, a hatékonyság növelésével.

Adatalapú megközelítés és mesterséges intelligencia a középpontban

A Bizottság kiemelt figyelmet szentel annak, hogy javítsa az információgyűjtést és -megosztást, valamint integrálja a modern technológiákat a csalásfelderítésbe. Ennek része:

• AI-algoritmusok alkalmazása a gyanús pénzmozgások kiszűrésére
• Big Data elemzés a trendek felismeréséhez
• Blockchain-technológia vizsgálata az átláthatóság fokozásáért

Jogalkotási változások és új stratégia is jöhet

A felülvizsgálat során figyelembe veszik a PIF-irányelv (az uniós pénzügyi érdekek védelméről szóló jogszabály) tapasztalatait és más hatályos szabályozásokat is. Ennek eredményeképp a Bizottság nem zárja ki egy új uniós csalásellenes stratégia kidolgozását sem a következő két év során.

A folyamat részeként: készül egy úgynevezett fehér könyv, amely a főbb irányvonalakat határozza meg. Továbbá az érintett országokkal elindulnak az egyeztetések.

A reform az uniós költségvetés integritását szolgálja

A Bizottság hangsúlyozza, hogy ez a kezdeményezés nem technikai szintű módosítást jelent, hanem az uniós költségvetés tisztaságát és hitelességét védi. Az EU-s pénzeszközökre leselkedő fenyegetések, különösen a tagállamok határait átlépő visszaélések új szintű fellépést igényelnek.

A következő fázis a kulcsszereplők véleményének összegyűjtése lesz. Ezek alapján 2026-ban várható egy bizottsági közlemény, amely konkrét irányokat szabhat a csalás elleni rendszer átalakításához.

A cél egy átláthatóbb, hatékonyabb és technológiailag naprakész védelmi struktúra, amely megfelel a 21. század bűnözési formáinak is.

Címlapkép forrása: Unsplash