2025 július 18

Az EU-költségvetésben Magyarország 37,7 milliárdot kaphat – De mi lesz a feltétel?

Az Európai Bizottság bemutatta minden idők legnagyobb uniós költségvetés-tervezetét, amely 2 000 milliárd euró elosztását irányozza elő. Magyarország elvileg 37,7 milliárd euróra számíthat, de a források elosztásának új logikája és a jogállamisági feltételek komoly bizonytalanságokat vetnek fel.

Magyarország 37,7 milliárd eurót kaphat, de még nem tudni, pontosan hogyan és mire

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán mutatta be az Európai Unió 2028–2034 közötti költségvetésének tervezetét, amely 2 000 milliárd euróval minden korábbit felülmúl. A bizottsági javaslat szerint Magyarország akár 37,7 milliárd euró támogatásra is jogosult lehet, ugyanakkor a pénzek felhasználásának struktúrája és feltételrendszere teljesen átalakul– jelent meg a költségvetési javaslat az Európai Bizottság oldalán.

A legnagyobb változás, hogy a kohéziós és agrárpolitikai támogatásokat összevonnák egy új, úgynevezett „nemzeti és regionális partnerségi terv” alá, amely az országos fejlesztési és mezőgazdasági programokat egyetlen dokumentumban egyesítené. Ez egyszerűsítést jelentene, de csökkentené a régiók önálló mozgásterét, ami komoly aggodalmat kelt főként a közép- és kelet-európai tagállamokban.

Kiemelt változások az új költségvetésben

Nagyobb rugalmasságot adnak a költségvetésben, hogy Európa gyorsan cselekedjen és reagáljon szükség estén.

Egyszerűbb, hatékonyabb és harmonizált  uniós pénzügyi programok  a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés érdekében.

A versenyképességi fellendítése Európa számára az ellátási láncok biztosítása, az innováció fellendítése és a tiszta és intelligens technológiák terén való vezető szerepvállalás érdekében.

A lényeges változások:

  • A kohéziós és agrártámogatásokat összevonják.
  • Szociális kiadásokra 14 százalékos minimumcélt írnak elő.
  • Védelmi, migrációs és innovációs célokra jelentősen nőnek a források.
  • 150 milliárd eurós hitelkeret jön létre stratégiai beruházásokra.
  • Jogállamisági feltételrendszert az egész költségvetésre kiterjesztik.
  • Új uniós bevételeket vezetnek be (e-hulladék, dohány, nagyvállalati adó).

Vitákat gerjesztő pontok

Bár a Bizottság hangsúlyozza, hogy a tervezet egyszerűsít, valójában radikális centralizációt vetít előre. A jelenlegi több száz uniós program helyett 27 integrált nemzeti terv működne, ami az uniós források elosztásában jóval nagyobb szerepet adna a brüsszeli döntéshozóknak. Magyarország esetében ez azért lehet különösen érzékeny kérdés, mert a jogállamisági mechanizmus kiterjesztésével a pénzek hozzáférhetősége még több politikai és adminisztratív akadályt kaphat.

Magyar szempontból különösen fontos támogatások

  • A Bizottság legalább 300 milliárd eurót irányoz elő agrártámogatásra.
  • A felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokra legalább 218 milliárd euró áll rendelkezésre.
  • Ezekből Magyarország elvileg 37,7 milliárd eurót kaphat – de csak akkor, ha a nemzeti terv megfelel az új szigorúbb jogállamisági és hatékonysági feltételeknek.

Új uniós prioritásokban lesz a versenyképesség

Az új költségvetés második pillére a versenyképesség, amelyre 410 milliárd eurót különítettek el. Ebbe beletartoznak a digitális beruházások, az AI, a zöld átállás, és a védelmi ipar támogatása is. Az EU továbbá 400 milliárd eurós krízisalapot is létrehozna, amelyet rugalmasan lehetne felhasználni geopolitikai válságok idején.

Ukrajna támogatása továbbra is kiemelten fontos

Külön, költségvetésen kívüli eszközként szerepel az Ukrajna-támogatási alap, amely százmilliárd eurót tartalmazna. A tagállamok önkéntesen fizethetnek be, de a befagyasztott orosz eszközöket is bevonnák fedezetként.

A következő évek tárgyalásai során a tervezet jelentős változásokon mehet át, ahogy ez a többéves pénzügyi keretek esetében általában lenni szokott. Von der Leyen javaslata egyszerre radikális és alkualap: a most bemutatott struktúra valószínűleg nem marad érintetlen. A legnagyobb viták a támogatási súlypontok eltolásáról, a régiós beleszólás csökkenéséről, és a szigorított feltételekről várhatók.

Magyarország számára tehát bár elvileg jelentős források állnak rendelkezésre, azok megszerzése és felhasználása komoly stratégiai és adminisztratív kihívásokat tartogat.

A javaslatot a végleges elfogadás előtt megvitatják az uniós polgárok által megválasztott Európai Parlamenttel és az uniós országokat képviselő Európai Tanácskal. A javaslat várhatóan 2028 januárjában lép hatályba. 

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Európai Bizottság

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.