Tíz év után újra olajat találtak a Dunántúlon. A somogysámsoni kút már most a hazai kitermelés másfél százalékát adja. Napi 1 400 hordó olaj jön a földből. A MOL új korszakot nyit a hazai olajkutatásban.

                       Olajmezőt talált a MOL Magyarországon. Forrás: MOL

Egy évtized után újra olajat talált a MOL a Dunántúlon

Naponta 1400 hordó kőolajat, a Mol csoportszintű termelésének mintegy másfél százalékát adja az a somogysámsoni új olajkút, amely közel egy évtized után az első új olajlelőhely a Dunántúlon – közölte a helyszínen kedden a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.

Bacsa György arról számolt be, hogy a Som-8 nevű, már termelésbe állított kutat tavaly novemberben kezdték fúrni,

A közelben múlt hét óta már zajlik az új Som-7 kút fúrása is, mintegy 1500 méteres mélységben. Ennek célja felmérni a somogysámsoni olajmező kiterjedését. A fúrásokat a Rotary Fúrási Zrt. végzi a MOL szakembereivel közösen.

    A MOL vecsési helyszíne is ígéretes lelőhelynek számít. Forrás: MOL

Vecsés a másik ígéretes olajlelő helyszín

A Mol-csoport szénhidrogén-kitermelésének portfóliójában Magyarország adja a teljes termelés közel 40 százalékát, és ezt a következő évtizedben is biztosítani tudja az olajtársaság. Soha annyi fúrást nem végeztek még, mint az elmúlt néhány évben, az egyik legígéretesebb a Vecsés térségében lévő olajmező, ami mellett Algyő és a dél-dunántúli terület a legjelentősebb olajlelőhely – számolt be az olajfúrásokról az ügyvezető.

A MOL-csoport magyarországi termelése a teljes szénhidrogén-kitermelés 40 százalékát biztosítja. Ma naponta 37-38 ezer hordónyi szénhidrogént termelnek Magyarországon, ami rekord az elmúlt öt évben, és ezzel jelentősen hozzájárulnak az ellátásbiztonsághoz – hangsúlyozta az igazgató.

A somogyi kút különösen értékesnek számít, mert jobb minőségű olajat ad, mint az importált nyersanyag.

A hazai kitermelés csökkenti az energiafüggőséget, javítja az ellátásbiztonságot, és megerősíti a magyar gazdaságot is. Az olajat tartálykocsikkal viszik Százhalombattára, ahol kenő- és üzemanyag készül belőle – számolt be a Mol eredményéről  Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója.

A MOL évente 40 milliárdot költ kutatásra

A Mol a térségben is a legnagyobb termelőnek számít, nemcsak Magyarországon. A hazai összes termelésből a kőolaj 47 százalékát, a földgáz közel 90 százalékát biztosítja az olajtársaság. A közel-keleti vagy horvátországi lelőhelyeket is ide értve a Mol hordónként mintegy tíz dolláros költséggel termeli ki az olajat. A fúrások mintegy 20-25 százaléka számít csak eredményesnek. A MOL évente mintegy 40 milliárd forintot fordít kutatásra. Egy új fúrás költsége 2 és 3 milliárd forintba kerül. A somogysámsoni találat kiemelkedően gyorsan hozott eredményt és sikeres projektnek számít.

A mostani kutak már negyven-ötven-hatvan éve termelnek, és csökken a kapacitásuk. Egy-egy új fúrás költsége két-hárommilliárd forint, az pedig ritkaság, hogy egy sikeres találat után néhány hónappal már új kutat fúrnak – említette Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelés igazgatója.

A somogysámsoni olajmező napi 1 200 hordó olajat termel

Lux Marcell, a Mol-csoport kelet-közép-európai kutatási vezetője a már termelésbe állított kútnál kifejtette, tavaly év végén 33 nap alatt érték el a megfelelő mélységet, így 1 250 méterről először naponta 1 200 hordónyi olajat emeltek ki, ami mára elérte az 1 400 hordót. A kitermelt olaj 50-54 Celsius-fokos hőmérsékletű, amelyet tartálykocsikkal szállítanak Százhalombattára, ahol kenő- és üzemanyagnak dolgozzák fel. A somogyi olajmező egy több mint százmillió éves dolomitrétegben rejlik, a számítások szerint a kőolaj legfeljebb tízmillió évvel ezelőtt keletkezhetett – mondta a kutatási vezető.

Címlapkép forrása: MOL