A februárban 7,1 százalékos volt az élelmiszerek inflációja. Orbán Viktor szerint indokolatlanul magasak az élelmiszerárak. A kormány ezért lépett és március közepétől korlátozza a boltok árrését harminc alapvető élelmiszernél. Az intézkedés célja az áremelések visszaszorítása. Mit jelent ez a fogyasztóknak?

Kormányzati lépések az élelmiszerárak mérséklésére

A februári 7,1 százalékos élelmiszer-infláció után Orbán Viktor a közösségi oldalán bejelentette, hogy a kormány korlátozza a boltok árrését. A kormány időt a boltoknak, hogy tegyenek javaslatot az árak csökkentésére, de a kormányfő szerint nem volt megfelelő. A kabinet március közepétől lépteti életbe az intézkedést, amely szerint harminc alapvető élelmiszer esetében az árrés nem haladhatja meg a tíz százalékot. A rendelkezés egyelőre május végéig marad érvényben, de ha szükséges, hosszabbíthatják.

„Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel. Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre” – mondta Orbán Viktor.

„Március közepétől a 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.Az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt, lássuk be, ez elfogadhatatlan” – foglalta össze a helyzetet a miniszterelnök.

Miért volt szükség a beavatkozásra?

A kormány a túlzó áremelések visszaszorítása érdekében tárgyalásokat folytatott a kereskedelmi láncokkal, de a kapott javaslatokat elégtelennek találta. Orbán Viktor szerint bizonyos termékeknél az árrés extrém magas szinteket ért el: a tojás esetében 40 százalék, a vaj és a tejföl esetében több mint 80 százalék volt. A kormány célja, hogy ezek az arányok csökkenjenek, és a fogyasztói árakat 10 százalékos árréssel korlátozzák.

Februári inflációs adatok: kellemetlen meglepetés

A friss inflációs adatok szerint az élelmiszerárak tovább emelkedtek, egyetlen hónap alatt átlagosan 1,2 százalékkal. Különösen nagy drágulást mutattak az alábbi termékek:

• Étolaj: +5,4 százalék
• Kávé: +5,2 százalék
• Margarin: +4,4 százalék
• Kenyér: +3,3 százalék
• Párizsi, kolbász: +2,7 százalék
• Vaj és vajkrém: +2,0 százalék
• Baromfihús: +1,9 százalék

Éves alapon még jelentősebb az áremelkedés: a liszt 44,3, az étolaj 27,5, a tojás 24,7, a tej pedig 22,5 százalékkal drágult tavaly februárhoz képest.

Az intézkedés hatása és várható következmények

A március közepétől életbe lépő intézkedés várhatóan áprilistól jelenik meg az inflációs statisztikákban. A kormány szerint a fogyasztók jelentős árcsökkenést tapasztalhatnak a legdrágább termékek esetében. Az intézkedés azonban eltér a korábbi árstoptól: míg az árstopnál az ár csökkentésének terhét a teljes ellátási lánc megosztotta, az árrés-korlátozás kizárólag a kereskedőkre helyezi a nyomást. Ez hosszabb távon torzulásokat okozhat a piacon.

Ezek az élelmiszerek amelyket ériint azintézkedés

A harminc alapvető élelmiszer amelyet érint az árrésstop

Húsok: Csirkemellfilé, Csirkecomb, Csirkefarhát, Csirkeszárny, Egész csirke, Pulykamellfilé, Sertéscomb, Sertéskaraj, Sertésoldalas, Sertéstarja,

Tej: UHT tej, 1,5% zsírt., UHT tej, 2,8% zsírt, ESL tej, 1,5% zsírt, ESL tej, 2,8% zsírt,

Tartós élelmiszerek: Étolaj, Kristálycukor, Sertészsír, Vaj, Finomliszt, Rétesliszt,

Zöldség: Késői burgonya, Fokhagyma,

Tejtermékek és felvágottak: Tojás, Tejföl, Trappista, Tehéntúró, Natúr joghurt, Gyümölcs joghurt, Margarin, Párizsi

Árstop vagy árrés-korlátozás? A mechanizmus különbségei

Az új rendszer nem engedi meg a kiskereskedőknek, hogy a nagykereskedőkre hárítsák a veszteségeket, hiszen az árrést fixálja, nem a fogyasztói árat. Ez paradox helyzetet teremthet, mivel a magasabb beszerzési árakkal magasabb összegű árrés is realizálható. Bár a fogyasztói árak rövid távon mérséklődhetnek, a hosszú távon az infláció csökkenése kérdésesek.

A március 17-től bevezetett intézkedést május végén felülvizsgálják, és ha szükséges, meghosszabbíthatják.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Facebook