A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetes adatai szerint idén februárban az államháztartás központi alrendszere 1655 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal zárt. Bár ez az összeg elmarad a tavaly februári adattól, az elmúlt évek trendjeibe illeszkedik, és a 2025-ös éves hiánycél 42%-ának megfelelő értéket jelent – írja a 24.hu

Mindez első pillantásra riasztónak tűnhet, azonban több egyszeri tényező is befolyásolta a költségvetési egyensúlyt.

Miért lett ekkora a februári hiány?

A magasabb februári deficit mögött több szezonális és egyedi kiadás is meghúzódik:

1. ÁFA-visszatérítések – Az év első hónapjaiban jellemző, hogy az állam kevesebb nettó ÁFA-bevételhez jut. Idén februárban az ÁFA-bevételek mindössze 318,5 milliárd forintot értek el, ami az éves előirányzat csupán 4%-ának felel meg.
2. Rezsitámogatások – A téli hónapokban a rezsicsökkentés fenntartása miatt az állam jelentős kiadásokat vállalt. 150,9 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ami időarányosan magasabb tételt jelent.
3. 13. havi nyugdíj kifizetése – Az év első hónapjaiban hagyományosan jelentős kiadást jelent a nyugdíjasok és más jogosultak 13. havi ellátása, amely idén februárban 536 milliárd forintba került.
4. Megugró kamatkiadások – A költségvetés egyik legjelentősebb terhe a kamatfizetés volt. Február végéig 1038,3 milliárd forintot fordított az állam kamatkiadásokra, amely 182,9 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ennek nagy részét az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfizetései tették ki.

Összességében ezek a tényezők jelentős többletkiadásokat eredményeztek, így alakult ki az 1655 milliárd forintos februári deficit.

A februári kamatkiadások növekedése

A kamatfizetési terhek különösen látványos növekedést mutattak. A portfólió.hu számításai szerint csak februárban 652,6 milliárd forintot tett ki az állam kamatkiadása. Ebből:

• 370 milliárd forint közvetlenül a lakossági PMÁP konstrukciókhoz kötődik.
• A teljes összeg 92 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi februári kamatkiadásokat.

A magas infláció miatt a korábban kibocsátott inflációkövető állampapírok jelentős kamatfizetési terhet rónak az államháztartásra.

Egészségügyi kiadások is nőttek

A februári költségvetési adatokból az is kiderül, hogy az egészségügyi kiadások is számottevően növekedtek. A gyógyító-megelőző ellátásokra február végéig 531,5 milliárd forintot fordítottak, ami 145,2 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.

Kéthavi költségvetési hiány: Hol tartunk most?

Február végére az államháztartás központi alrendszere 1722,8 milliárd forintos deficitet halmozott fel. Ez rekordmagas értéknek számít a korábbi évekhez viszonyítva.

Az éves hiányterv 4122 milliárd forint, amelyből az első két hónap alatt 41,8%-ot már teljesített az állam.

Első pillantásra ez magas arány, azonban több szempont is enyhítheti ezt a képet:

1. Jobb helyzet az elmúlt évekhez képest – Bár a nominális deficit nőtt, a hiány teljesítettsége az éves tervhez viszonyítva kedvezőbb, mint az előző években.
2. Bevételek növekedése – Az inflációs hatások miatt az állam egyes adóbevételei növekedhetnek, ami részben kompenzálhatja a kiadásokat.

Összegzés: Mit jelent mindez?

• A februári 1655 milliárd forintos deficit megfelel az elmúlt évek trendjének.
• A kamatkiadások, a rezsicsökkentési támogatások, az ÁFA-bevételek szezonális ingadozása, valamint a 13. havi nyugdíj kifizetése jelentős hatással volt a költségvetési egyenlegre.
• Február végéig a költségvetési hiány 41,8%-a teljesült, ami első ránézésre magas, de az előző évekhez viszonyítva kedvezőbb.

A következő hónapokban a bevételek növekedésével és a kiadások szezonális mérséklődésével a deficit alakulása kedvezőbbé válhat, azonban a kamatkiadások tartós terhet jelenthetnek az államháztartás számára.