Egy büntetőjogi eljárás során lehetőség van arra, hogy az ügyészség egyezséget kössön a vádlottal még a vádemelés előtt, amennyiben a vádlott beismeri a bűnösségét. Ez a terhelt számára azért jó, mert így enyhébb büntetésre számíthat. 

Vádalku

A fent bemutatott egyezséget szokták a köznyelvben vádalkuként is emlegetni. Dr. Tóth Attila Tas védőügyvéd azonban fontosnak tartja, hogy tisztázzuk a fogalmakat. Az egyezségnél ugyanis a vádlott nem mentesül a büntetés alól, csupán számára kedvezőbb mértékben fogja azt kiszabni a bíróság. 

Létezik azonban egy másfajta megállapodás is az ügyészség és a terhelt között, aminek eredménye már lehet az, hogy a terhelt mentesül a büntetés kiszabása alól is. Ebben az esetben ő később tanúként vehet részt az eljárásban.

Mi alapján határozza meg az ügyészség a megállapodás módját?

A büntetőeljárás elkerülésének kilátásba helyezését csak ritkán alkalmazza az ügyészség, az egyezség megkötése azonban meglehetősen gyakori. 

Ahhoz, hogy megértsük, mikor melyiket választja az ügyészség, értenünk kell a kettő között a különbséget. A büntetőeljárás elkerülésének kilátásba helyezése esetén az elkövető vallomása elengedhetetlen, hogy az ügyészség oldaláról az eljárás sikeres legyen, így ebben az esetben a vallomás perdöntő. 

Az egyezség esetén tett vallomással azonban a vádlott csupán segíti az eljárást, azt, hogy az ügyészség bizonyítani tudja álláspontját. 

Az egyezség részei

Ahhoz, hogy az egyezség létrejöhessen, szükséges a terhelt beismerő vallomása. A megállapodásban szerepelhet olyan kitétel is, hogy az elkövetőnek helyre kell hoznia az okozott kárt. Például költségvetési csalásokban gyakori elem, hogy a költségvetésnek okozott vagyoni hátránynak legalább egy részét meg kell fizetni az állam javára. 

Az egyezségben a terhelt vállalhatja azt, hogy a nyomozó hatósággal jelentősen együttműködik, vagyis olyan bizonyítékokkal, információkkal segítheti a nyomozati eljárást, amelyek túlmutatnak a saját szerepén a bűncselekményben.

Az ügyészség oldaláról az egyezségnek tartalmaznia kell azt, hogy milyen büntetés kiszabását kéri. Bár a büntetést a bíróság szabja ki, tartania kell magát az ügyészség által meghatározott büntetéshez, így csupán azt vizsgálják, hogy az egyezség megfelel-e a törvényi előírásoknak.

Mi nem szerepelhet az egyezségben?

Az egyezségnek nem lehet tárgya az, hogy bizonyos tényeket mellőzzön az ügyészség. Arra sem vonatkozhat az egyezség, hogy a tények alapján megállapítható cselekménynek mi legyen a törvényi minősítése. 

Hogyan néz ki a gyakorlatban?

Egyezség megkötését bármelyik fél kezdeményezheti, gyakorlatilag bármilyen bűncselekmény elkövetése esetén. Azonban az ügyészség csak akkor fog egyezséget kötni, ha ez megfelel az érdekeinek. Például ezen keresztül kívánják a többi terhelttel szemben megalapozni a vádat. 

A büntetőjogi ügyvéd segítsége nélkülözhetetlen az egyezség megkötése során, ugyanis ő tudja felmérni, hogy az adott helyzetben érdemes-e egyezségkötést javasolni.