Az USA tudni akarja a NATO-szövetségesektől, hogyan vennének részt az ukrajnai békemegoldás biztosításában.

Az amerikaiak kérdőívet küldtek erre a célra. Mi van benne? Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a múlt héten hét kérdést küldött Ukrajnával kapcsolatban a NATO- és az EU-tagállamoknak, valamint az EU-bizottságnak. A cél: tesztelni az európaiak részvételi hajlandóságát egy lehetséges tárgyalásos megoldás biztosításában, amellyel Donald Trump amerikai elnök meg akarja állítani az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút. Az európaiak hajlandóak lennének saját csapataikat telepíteni Ukrajnába?

Brüsszeli képviselők terjesztették elő

A SPIEGEL információi szerint a kérést az Egyesült Államok brüsszeli képviselői terjesztették elő többek között a NATO-partnereknek. A szerző állítólag az USA ukrajnai különleges képviselője, Keith Kellogg.

A hét kérdést tartalmazó lap a hétvégén, a müncheni biztonsági konferencián vált ismertté. A tartalomról elsőként a Reuters hírügynökség számolt be. A hét pontból legalábbis arra lehet következtetni, hogy az USA látja a vezető szerepet egy esetleges európai békemisszióban. Ugyanakkor azt is megkérdezik, hogy a szövetségesek milyen amerikai támogatást tartanának nélkülözhetetlennek. Az európai diplomaták az alábbiak szerint fordítjáották le a tartalmat angolról.

A hét kérdés

1. Miben látja az európai támogatású biztonsági garanciát vagy megnyugvást, amely kellő elrettentő erőt jelent Oroszországgal szemben, miközben biztosítja, hogy ez a konfliktus tartós békemegoldással záruljon?
2. Ön szerint mely európai és/vagy egyéb országok vehetnének részt vagy vennének részt egy ilyen megállapodásban? Vannak olyan országok, amelyek részvételét elengedhetetlennek tartja egy ilyen megállapodáshoz? Az Ön országa hajlandó lenne saját csapatait bevetni egy ukrajnai békerendezés részeként?
3. Ha egy békerendezés részeként nemzetközi erőket telepítenének Ukrajnába, Ön szerint mekkora lenne egy ilyen európai vezetésű haderő? Hogyan és hol helyezkednének el a csapatok és meddig?
4. Milyen lépésekre kell felkészülnie az Egyesült Államoknak, szövetségeseinek és partnereinek, ha Oroszország megtámadja ezeket az erőket?
5. Milyen amerikai segítséget tartana szükségesnek az Ön kormánya, ha van ilyen, ahhoz, hogy részt vegyen ezekben a biztonsági intézkedésekben? Ön szerint milyen konkrét rövid és hosszú távú erőforrásokra van szüksége az Egyesült Államoknak?
6. Milyen további képességeket, felszereléseket, valamint karbantartási és javítási lehetőségeket hajlandó biztosítani kormánya Ukrajnának, hogy megerősítse tárgyalási pozícióját és növelje az Oroszországra nehezedő nyomást? Mi másra kész az Ön kormánya az Oroszország elleni szankciók megerősítése érdekében, beleértve a szankciók szigorúbb végrehajtását és az Oroszországot támogató harmadik országok fokozottabb célba vételét világszerte?
7. Hajlandó lenne-e hozzáférést biztosítani Ukrajnának az EU belső piacához, vagy bevonni Ukrajnát az EU-Szerződés 42. cikkelye értelmében?

Az utolsó kérdés nyilvánvalóan csak az EU-tagállamok kormányaihoz szól. A 42. cikkelye az EU közös kül- és biztonságpolitikájával foglalkozik, és fegyveres támadás esetén is segítségnyújtási kötelezettséget tartalmaz. Ukrajna hasznot húzna ebből a kötelezettségvállalásból, ha eléri a teljes jogú uniós tagságot.

Az EU valóban felajánlotta Ukrajnának a csatlakozás lehetőségét, és elindította a csatlakozási folyamatot. Mivel azonban az időzítés attól függ, hogy Kijev mikor teljesíti az összes fejezet követelményeit, számos uniós állam, köztük a német kormány is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával.

A közös belső piachoz való teljes hozzáférés az EU-csatlakozástól is függ. Az EU azonban már kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Ukrajnával, és kedvezményes hozzáférést biztosít számára az európai belső piac bizonyos részeihez.

Ukrajna – Diplomaták egyeztetnek

Diplomaták szerint az európaiak szorosan egyeztetik majd a kérdőívre adott válaszaikat. Utalnak a külügyminiszterek múlt heti párizsi találkozójára, az úgynevezett Weimar-plus formátumban. A weimari háromszög tagjain, azaz Franciaországon, Lengyelországon és Németországon kívül Olaszország és Spanyolország, valamint az EU és Nagy-Britannia képviselői is helyet kapnak benne. Az államok közös nyilatkozattal válaszoltak Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonhívására. Most ebben a formátumban a kérdőívre adott közös válaszadáson is dolgozunk.

Emellett a tárgyalásokat a G7-es formátumban és az úgynevezett Quint-ben folytatják a müncheni biztonsági konferencián. Ott találkozott Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország külügyminisztere Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel , valamint Annalena Baerbock német külügyminiszter is kétoldalú megbeszélést folytatott amerikai kollégájával.

Rubio a müncheni találkozók után kijelentette, hogy az európaiak részesei lesznek minden „valódi tárgyalásnak” az orosz agresszió leállítására Ukrajnában.