Pénteken háromnapos Müncheni Biztonsági Konferencia kezdődik, ahol az ukrajnai háború lezárása lesz a forró téma. Az Egyesült Államok alelnöki delegációval képviselteti majd magát, és sokan várják, hogy JD Vance alelnök részleteket mutat be Donald Trump béketervéről. Bár a tervek még nem véglegesek, a korábbi információk alapján az oroszoknak kedvező béke születhet, de Moszkvának is kompromisszumokat kell kötnie. A cikk részletesen bemutatja a Trump által forgatott béketerv lehetséges elemeit, a konferencia jelentőségét, valamint a háború lezárásának kihívásait.

A Müncheni Biztonsági Konferencia és a béke reménye

A február 14-étől 16-áig tartó Müncheni Biztonsági Konferencia egyik fő témája az ukrajnai háború lezárása lesz. Az Egyesült Államok alelnöki delegációval képviselteti majd magát, és sokan várják, hogy JD Vance alelnök részleteket mutat be Donald Trump béketervéről. Bár Keith Kellogg, Trump Ukrajna-ügyi főtárgyalója tagadta, hogy a béketerv bemutatásra kerülne, a spekulációk szerint Vance mégis hozhat néhány konkrétumot.

Donald Trump már kampánya során ígérte, hogy 24 órán belül békét teremt Ukrajnában, ha elnök lesz. Bár ez az időkeret már rég elmúlt, Trump komolyan veszi a béketeremtést: felvette a kapcsolatot Oroszországgal és Ukrajnával is, és megkezdődtek az egyeztetések egy esetleges béketárgyalásról. Trump állítólag már Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is beszélt, ami azt jelzi, hogy a béke iránti elkötelezettség valós.

Mi lehet a Trump-féle béketerv lényege?

Bár a béketerv még nem végleges, a sajtóba kiszivárgó információk alapján néhány főbb eleme már kirajzolódik. A tervek szerint február elején Trump és Putyin telefonon egyeztetett a háború lezárásáról. Ha sikerül megindítani a békefolyamatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek vissza kell vonnia a rendeletet, amely megtiltja Ukrajnának, hogy Putyinnal tárgyaljon.

A béke folyamata több lépcsőből állna:

• Februárban vagy márciusban Trump, Zelenszkij és Putyin közötti diplomáciai egyeztetések.
• Április 20-án tűzszünet lépne életbe a frontvonal minden szakaszán, és az ukrán csapatoknak ki kell vonulniuk Kurszk megyéből.
• Április végén nemzetközi békekonferencia jönne létre Kína, európai országok és harmadik világbeli államok bevonásával.
• Május 9-én a békekonferencia bejelentené a béke megállapodását, Ukrajna pedig eltörölné a statáriumot és a mozgósítást.
• Augusztusban Ukrajna elnökválasztást, októberben pedig parlamenti és önkormányzati választásokat tartana.

A békeszerződés főbb pontjai

A Trump által felvetett békeszerződési javaslatok több vitatott pontot is tartalmaznak:

• Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, és semlegességet fogad.
• Ukrajna 2030-ig EU-taggá válik, és az unió részt vesz az ország újjáépítésében.
• Ukrajna nem csökkenti a haderő méretét, és Amerika továbbra is támogatja annak modernizációját.
• Ukrajna nem próbálja visszaszerezni az elvesztett területeket, de nem kell elismernie Oroszország fennhatóságát felettük.
• Szankciók fokozatos feloldása: egyes szankciókat azonnal feloldanának, másokat három év alatt.
• Orosz nyelvhasználat és politikai pártok: Az ukrán választásokon indulhatnak oroszul beszélő pártok, és az orosz nyelvhasználat elleni intézkedéseket el kell törölni.

Kihívások és viták

A béketerv számos vitatott elemet tartalmaz, amelyek mindkét fél számára kompromisszumokat jelentenek. Az ukrán vezetés keményen ellenzi az orosz területek elvesztését és a NATO-tagság lehetetlenné tételét. Oroszország pedig ellenzi az európai békefenntartók Ukrajnában való jelenlétét. Ezek a kérdések további egyeztetéseket igényelnek, és a végleges békeszerződés még változhat.