Az ukrán-orosz háború átlépte az 1000 napos fordulópontját, és a konfliktus helyzete újra éles váltásokat mutat. Az elmúlt napok eseményei ismét a nemzetközi figyelem középpontjába helyezték a háborút, miközben a béke lehetősége és a konfliktus fokozódásának veszélye is ott lebeg az emberek szeme előtt. 

Nukleáris fenyegetés és új amerikai javaslatok 

Az Egyesült Államok által szállított Atacms rakétákat Ukrajna az elmúlt három napban kétszer is bevetette Oroszország területein, konkrétan a Kurszki régióban lévő légvédelmi állások ellen. Bár Moszkva állítása szerint a rakéták többségét sikerült megsemmisíteni, néhány célba ért, ami súlyos következményekkel járhat a konfliktus eszkalációját tekintve. 

Donald Trump megválasztott amerikai elnök béketervének részletei továbbra is homályosak. Azonban nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy 24 órán belül véget vetne a háborúnak, ha Ukrajna és Oroszország béketárgyalásokat kezdene. Ezzel párhuzamosan Trump kilátásba helyezte az amerikai katonai támogatás megszüntetését is, ha Kijev nem tesz lépéseket a béke irányába. Ez mellett azt is kijelentette, hogy ha viszont Moszkva nem kezd béketárgyalásokba, akkor fokozni fogja a tétet azzal, hogy fejlett fegyvereket szállít Kijevnek. 

A Kurszki régió az elmúlt hetekben az intenzív harcok színtere lett. Az ukrán előretöréseket követően az orosz erők jelentős ellentámadásokat indítottak, és a korábban elvesztett területek jelentős részét, közel 40%-át visszaszerezték. 

Diplomáciai feszültségek és kémkedési vádak 

A konfliktus nem csak a csatatéren, hanem a diplomáciai térben is egyre feszültebbé válik. Oroszország bejelentette, hogy kiutasít egy brit diplomatát, akit kémkedéssel vádoltak meg. Az ügy azután robbant ki, hogy az orosz belbiztonsági szolgálat, az FSB, szerint a diplomatát hamis dokumentumokkal küldték Moszkvába, ahol kémtevékenységet és szabotázst végzett. 

Címlapkép forrása: Shutterstock