Halál lehet a büntetése egy bankvezérnek. A kínai igazságszolgáltatás újabb szigorú ítéletet hozott, amikor halálbüntetést szabott ki a Bank of China korábbi elnökére, Liú Liángtéra. A vád szerint a pénzügyi vezető az ország történetének egyik legnagyobb korrupciós botrányában játszott kulcsszerepet, több mint 300 millió jüan kenőpénzt fogadott el, miközben pozícióját saját gazdagodására használta. Az ügy újra ráirányította a figyelmet a kínai vezetés korrupcióellenes kampányára, amely nem kíméli a politikai és gazdasági elit tagjait sem.

Liú, aki 2003 és 2018 között töltötte be a Bank of China vezetői posztját, a vádak szerint luxuséletmódot folytatott, miközben a bank érdekeit aláásó döntéseket hozott. Az ügyben született ítélet az elrettentés szándékát is tükrözi: a kínai kormány célja, hogy a legmagasabb szinteken is világossá tegye, a korrupciónak nincs helye az ország jövőjében. A bíróság ugyanakkor halasztott végrehajtást rendelt el, ami azt jelenti, hogy két év múlva az ítélet életfogytiglani börtönbüntetésre enyhíthető.

Halál a bűnösre – kíméletlen fegyelem?

Kína a korrupciót nem csupán morális kérdésként kezeli, hanem az ország gazdasági és politikai stabilitását fenyegető tényezőként is. Hszi Csin-ping elnök 2012-ben indította el nagyszabású korrupcióellenes kampányát, amelynek során több ezer magas rangú tisztviselőt és üzletembert vontak felelősségre. A kritikusok szerint a kampány politikai eszközként is szolgálhat a hatalom megszilárdítására, ugyanakkor a kormányzat eltökéltsége, hogy példát statuáljon, egyértelmű üzenetet hordoz: a korrupcióval szemben zéró tolerancia érvényesül. Liú esete rávilágít arra, hogy a pénzügyi szektor vezetői sem mentesek a felelősségre vonástól.

Címlapkép forrása: Shutterstock