A magyar gazdaság célpiacain nagy bizonytalanság jellemző, az amerikai elnök várható gazdaságpolitikája is számos kockázattal jár Németország és így Magyarország számára. A gyenge konjunktúra miatt a német gazdaság nem tudja dinamizálni a magyar gazdaságot – mondta Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke csütörtökön Budapesten, a testület őszi konjunktúrafelmérésének bemutatásán.

Az amerikai elnökválasztási kampányban elhangzott ígéretek beváltása, mint például a vámtarifák emelése, újabb csapást jelentene a német gazdaságnak, ami „hatványozottan” érintheti Magyarországot – tette hozzá. Ismertette: a DUIHK őszi konjunktúrafelmérésében 2024 októberében a korábbinál több, összesen 262 vállalat számolt be a gazdasági kilátásáról, saját fejlődéséről, a vállalatát érintő kockázatokról, a munkaerőpiacról, befektetésről. Megjegyezte, hogy a felmérés még az amerikai elnökválasztás előtt, illetve a német kormány összeomlása előtt készült, és már akkor is a bizonytalanság magas szintjét mutatta: a vállatok mind saját üzleti helyzetük, mind a gazdasági kilátások területén borúlátóak, ami a kkv szektor szereplőire különösen igaz. A német gazdaság évek óta alig növekszik, jövőre 0,4 százalékos bővülés várható az idei 0,1 százalék után. Magyarországon ennél kissé jobb a helyzet, jövőre mintegy 3 százalékkal bővülhet a GDP – mondta a DUIHK elnöke. Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője, a tanulmány szerzője kiemelte: minden második vállalat ítélte rossznak a magyar gazdasági kilátásokat, és csak egytizedük számít javulásra. Mindez jelentős romlás a tavaszi felméréshez képest – tette hozzá. A saját üzleti helyzet megítélésében kedvezőbb a kép: a vállalatok harmada ítélte jónak, a szolgálatószektorban ez az arány 50 százalék, míg minden ötödik (19 százalék) számolt be vállalata rossz üzleti helyzetéről. A beruházások területén gyakorlatilag minden vállalati szegmensben nagyobb a kiadások csökkentését tervező cégek részaránya, mint a fejlesztést tervezőké – ismertette. A következő 12 hónapban a megkérdezettek negyede növelné létszámát, és minden ötödik cég (19 százalék) tervez leépítést. Az iparban ez az arány 28 százalék – derül ki a jelentésből. A cégek a kereslet alakulását jelölték meg a legnagyobb kockázati tényezőként, 73 százalékuk (a tavaszi 54 százalék után), ez régiós szinten is kiemelkedő. Ezt követi a munkaerőköltségek további emelkedése, majd a gazdaságpolitika alakulása, a szakemberhiány és a jogbiztonság kérdése. Utóbbit a cégek 30 százaléka jelölte meg kockázatként. A tanulmány szerint 2019 és 2024 között a régiós országok között Magyarországon volt a legmagasabb a munkaerőköltségek növekedése 66 százalékkal, bár alacsony bázisról. A munkaerőpiaci feszesség enyhülését jelzi, hogy míg a tavaszi felmérésben a cégek 11 százalékos bérköltség-növekedést vártak, ez októberre 7,7 százalékra lassult. Dirk Wölfer elmondta: először kérdezték meg a vállalatokat arról, hogyan értékelik saját versenyhelyzetüket. Az elmúlt öt évben 38 százalékuk érzékelt javulást, 23 százalék romlást, ami régiós szinten a legrosszabb érték. A vállalatok többsége szerint a fenntarthatósági követelmények inkább erősítik, mint gyengítik a versenyképességet – jegyezte meg. Kitért arra, hogy a cégek inkább versenytársként néznek az ázsiai befektetőkre, elsősorban az ipari cégek a munkaerőpiaci hatások miatt. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója elmondása szerint az ipari termelés visszaesése mellett a beruházások húzták vissza a magyar gazdaságot 2024-ben, míg a fogyasztás növekedését a szolgáltatások húzták. A GDP-arányos beruházási ráta 19 százalékra esett vissza a 2018 és 2022 közötti 27 százalékról, a beruházások értéke pedig 23 százalékkal mérséklődött 2022 és 2024 között – mondta. A magyar gazdaságnak a munkaerőpiac a támasza 4,7 millió foglalkoztatottal, ugyanakkor a piac feszessége csökkent, és kismértékben emelkedik a munkanélküliség – jegyezte meg.