A kamatcsökkentés háttere

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) október 9-én bejelentette legújabb kamatdöntését, amely szerint az alapkamatot 75 bázisponttal 10%-ra mérsékelték. Ezzel folytatódott a korábbi hónapokban megkezdett kamatcsökkentési ciklus, amely a gazdaság élénkítését és az infláció mérséklését célozza meg. Az MNB szerint a dezinflációs folyamatok folytatódnak, és az év végére az infláció 7-8% közé csökkenhet​.

Miért volt szükség a kamatvágásra?

Az infláció visszaszorulása mellett az alacsony keresleti nyomás és a javuló külkereskedelmi mérleg tette lehetővé a kamatcsökkentést. Az MNB döntését a hazai és nemzetközi piaci folyamatok, valamint a magyar gazdaság stabilizálódása motiválta. A jegybank ugyanakkor óvatos maradt, mivel a forint árfolyama továbbra is ingadozik, és számos külső gazdasági kockázat – például az uniós források bizonytalansága – befolyásolhatja a piacot​.

A forint árfolyama és a piac reakciói

A kamatvágás után a forint árfolyama gyengülni kezdett, az euróval szemben ismét megközelítette a 400 forintos szintet. Az ING elemzői szerint a forint további gyengülése várható, ha a jegybank folytatja a kamatcsökkentési ciklust​. Ennek ellenére a jegybank alelnöke, Virág Barnabás optimista maradt, és úgy vélte, hogy a jelenlegi óvatos csökkentési ütem megfelelően mérsékli a gazdasági kockázatokat​(

Milyen hatással lesz a jövőre?

A Monetáris Tanács várakozásai szerint a következő hónapokban folytatódhat az alapkamat csökkenése, ugyanakkor adatvezérelt döntéseket fognak hozni. Az infláció további mérséklődése és a gazdasági növekedés kulcsfontosságú lesz 2024-ben, de a globális gazdasági kockázatok – különösen az uniós források körüli bizonytalanságok – továbbra is meghatározó szerepet játszanak majd​(

E döntések mind a lakossági hitelek, mind a vállalati kölcsönök kamatainak alakulását befolyásolják, így a következő időszakban különösen figyelemmel kell kísérni a gazdasági folyamatokat.