2024 december 24

Az európai autóipar Európa növekedésének és jólétének
egyik sarokköve

Az európai autóipar Európa növekedésének és jólétének egyik sarokköve a feldolgozóipari foglalkoztatás több mint 10 százalékát adja, az EU a világ második legnagyobb gépjárműgyártója Kína mögött, jelentősen megelőzve az Egyesült Államokat – hangsúlyozta Valdis Dombrovskis uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az uniós autóipart érintő válságról szóló plenáris vitában a biztos kifejtette, hogy az autóipar mélyreható átalakuláson megy keresztül, és a globális verseny is változik. A hagyományos belsőégésű motoros értéklánc a zéró kibocsátás és a digitalizáció irányába alakul át, a kereslet a harmadik piacok felé tolódik – mondta, hozzátéve: az EU-ban az autóeladás a koronavírus-járvány előtti szint alatt van, miközben Kína vált a legnagyobb piaccá. Emlékeztetett: az EU keretet határozott meg a zéró kibocsátású járművekre való áttérésre, a cél, hogy 2035-re már csak ilyenek kerüljenek piacra. Hozzátette: ez a cél biztonságot teremtett a gyártók és a befektetők számára, és elegendő időt biztosítottak a tisztességes átállásra. Valdis Dombrovskis felhívta a figyelmet arra, hogy az elektromos autókhoz használt töltőállomások eloszlása nem egyenletes az EU-ban, ezért sürgősen ki kell terjeszteni az infrastruktúrát, hogy az elektromos járművek elterjedésének ugrásszerű növekedését az unió összes tagállamában támogatni lehessen. Rámutatott arra, hogy globális verseny folyik a nettó zéró kibocsátást generáló technológiáért, és leszögezte: Európa nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon, és elveszítse versenyelőnyét. A biztos hozzátette, hogy a strukturális váltás nehézségeket okoz, számos tényező befolyásolja az európai autógyártók versenyképességét, például az, hogy a gyártási költségek körülbelül 30 százalékkal magasabbak, mint Kínában. Kitért arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítására az EU megkezdte a Kínából importált elektromos járművekre vonatkozó részletes szubvencióellenes vizsgálatot, és ideiglenes vámokat vetett ki ki. A kereskedelemvédelmi intézkedések célja nem a piacok lezárása, hanem a tisztességes verseny helyreállítása – hangsúlyozta Valdis Dombrovskis.

Gyürk András fideszes EP-képviselő úgy fogalmazott: az európai autóipar válságban van, csökkennek az eladások, egyre több a leépítés. Szerinte „ez a lesújtó eredménye az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ötéves tevékenységének. Az üres viták ideje ezért lejárt, most cselekvésre van szükség”. Mint mondta, az autóipar az európai gazdaság sarokköve, ezért meg kell hallgatni az iparági szervezetek javaslatait, mert talán még nincs késő a klímacélok felülvizsgálatára és ésszerűsítésére. Véleménye szerint az eddigi brüsszeli lépések már komoly sebet ejtettek az európai versenyképességen, miközben az elektromos átállás is jelentős kihívások elé állítja a gyártókat és az európai országokat. „Ezért elfogadhatatlan, hogy az uniós bürokraták büntetővámok bevezetésével tovább rombolják az iparág esélyeit” – fogalmazott. Gyürk András szerint nagyon fontos megőrizni autóipari munkahelyeket, ennek érdekében főképpen az adminisztratív terhek csökkentésére, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint célzott lakossági és ipari támogatási programokra van szükség. „Ezek teljes körű megvalósításához megfontolandó a magyar elnökség által készített javaslatcsomag. Európában 13 millió, csak Magyarországon 500 ezer polgár dolgozik az autóiparhoz kapcsolódó munkakörökben” – emlékeztetett a képviselő. Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője kiemelte: Európának nyitottnak kell maradnia a Kínával való együttműködésre, azonban ez nem növelheti túlzottan a gazdasági kitettséget. „A nemzeti szuverenitást büszkén védő magyar kormány ezzel szemben európai cégek helyett a kínai autó- és akkumulátorgyárak óriás beruházásait támogatja. Ezek a gyárak az európai versenytársakhoz képest gyakran rosszabb munkakörülményeket biztosítanak, helyi helyett főként ázsiai munkaerőt alkalmaznak, továbbá szélsőségesen terhelik a környezetünket” – fogalmazott. Úgy vélte, ezek a „zöldmezősnek nevezett” beruházások értékes mezőgazdasági földeket vonnak el a termeléstől, ami miatt a helyi gazdák érdekei is sérülnek. A képviselő szerint a BYD kínai cég új magyar autógyára kiskaput biztosít a kínai elektromos autókra kivetett európai importvám megkerülésére.

Lakos Eszter szerint „ez a gazdaságpolitika az 1000 milliárd forint körüli beruházási támogatások ellenére kudarcot vallott: az akkumulátorgyártás 2024 nyarára egy év alatt 32 százalékot esett”. A politikus hansgúlyozta: a „környezetszennyező és gazdaságilag nem hatékony kínai gyárak” helyett olyan beruházásokat kell támogatni, amelyek a hazai autóipar hozzáadott értékét növelik és minőségi munkahelyeket hoznak létre. „Kérem az Európai Bizottságot a rendelkezésére álló eszközökkel ellenőrizze a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartását, a fenntartható fejlődést érdekében Európában és Magyarországon” – mondta.