A Makronóm Intézet elemzőinek várakozásai szerint az idei év egészét tekintve 2 százalék közeli, jövőre 4 százalékos gazdasági növekedés várható – közölte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője az MTI-vel kedden, a legfrissebb statisztikai adatokra reagálva.

Hozzátette: ehhez szükség van a gazdasági növekedés felpattanására az év második felében, ennek pedig feltétele az óvatossági motívum enyhülése a háztartások költéseiben és az, hogy a jelentős béremelések nyomán létrejövő többletjövedelmeket idehaza költsék el. Ugyancsak szükséges feltétel, hogy stabilizálódjon a külső kereslet, amely az exporton keresztül a gazdaság széles rétegeire hatással van. Jövőre így érhető el a várakozásaik szerinti a 4 százalék közeli növekedési ütem – húzta alá.

Megjegyezte, hogy a legfontosabb exportpiacokon 2025-ben már az ideinél gyorsabb növekedés várható, amely a külső kereslet révén adhat támaszt a gazdaságnak, miközben a bérek is tovább emelkedhetnek, amely kiegészülve a kedvezőbb gazdasági kilátásokkal, az óvatossági motívum további enyhülését és így erősebb fogyasztásdinamikát is generálhat, miközben a beruházási aktivitás is élénkülhet. Kitért arra, hogy a KSH a második becslésében megerősítette az egy hónappal korábban közölt előzetes adatokat: a gazdaság teljesítménye az április-júniusi időszakban éves alapon nőtt 1,3 százalékkal, azonban a kiigazított adatok szerint negyedéves bázison visszaesett 0,2 százalékkal.

Felhasználási oldalról a második negyedévben is a fogyasztás húzta a gazdasági teljesítményt, éves alapon a volumen 4,2 százalékkal bővült, míg a negyedéves index is jelentős, 1,1 százalékos emelkedést mutat. Vagyis a fogyasztás fokozatosan élénkül, köszönhetően a bérek emelkedésének, amely viszont a fogyasztási szokások átalakulása nyomán kevéssé a kiskereskedelemben, sokkal inkább a szolgáltató szektorban csapódik le – ismertette. Tekintettel arra, hogy a reálbérek 10 százalék közeli növekedést mutattak az időszakban, az is látható, hogy a jövedelmek egy jelentős hányada megtakarításokban, illetve külföldön, például utazás vagy online vásárlás keretében csapódik le – jegyezte meg.

Kedvezőnek nevezte, hogy az export volumene 4 negyedév mérséklődés után negyedéves alapon már emelkedni tudott, 0,7 százalékkal. Az import volumene is csökkent, 3,2 százalékkal, ezen tételnél a fogyasztás emelkedését ellensúlyozni tudta, hogy az export és a beruházások visszaesése mérsékelte az importigényt.

Termelési oldalról nézve a mezőgazdaság okozott negatív meglepetést az elemző szerint: az aszályosabb második negyedév nyomán az ágazat termelése 5,2 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. Az ipar 2,4, azon belül is a feldolgozóipar 3,7 százalékos mérséklődése ezzel szemben nem volt meglepő szerinte. Ebben a külső kereslet gyengélkedését kell kiemelni, amely kiemelten is érinti a jelentős részben a külpiacokra termelő ágazatot.

Az építőipar ezzel szemben számottevő bővülést mutatott a 6,2 százalékos értékével. A szolgáltatásokon belül a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 7,2 százalékos bővülését kell kiemelni, miközben a többi ágazat közel hasonló növekedési ütemet produkált – közölte Molnár Dániel.