Ukrán állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot Németország az Északi Áramlat felrobbantása miatt. Újabb fordulatot vett az Északi Áramlat gázvezetékek elleni 2022-es támadás rejtélyekkel teli ügye. Számolt be szerdán a Népszava a Reuters cikkére hivatkozva.

A német hatóságok azonosították a Balti-tengeri vezetékek felrobbantásával gyanúsítható egyik ukrán búvároktatót. Már eddig is Kijev felé mutattak a szálak, a mostani fejlemény egyértelműen megerősíti az eddigi feltevéseket és áttörést jelentett a nyomozásban. A gyanúsított férfi azonban távozott Lengyelországból még mielőtt elfoghatták volna.

Anna Adamiak lengyel ügyészségi szóvivő a Reutersnak elmondta, hogy a német hatóságok júniusban megküldték a Volodimir Z. ukrán állampolgár ellen kiadott európai elfogatóparancsot. „De végül nem vették őt őrizetbe, mert július elején elhagyta az országot, átlépve a lengyel-ukrán határt”. A szóvivő szerint ez azért történhetett meg, „mert a német hatóságok nem vették fel a körözött személyek adatbázisába, így a lengyel határőrségnek nem volt oka Volodimir Z. őrizetbe vételére”. 

Emellett két másik ukrán búvároktatót, egy férfit és egy nőt is azonosítottak a német nyomozás során, de ellenük egyelőre nem adtak ki elfogatóparancsot. Írja az SZ, a Zeit és az ARD.

Oroszország már a robbanások előtt leállította az Északi Áramlat 1-en, a Németországba irányuló fő gázvezetékén keresztül történő szállítást. Nyomást gyakorolva az európai kormányokra annak érdekében, hogy csökkentsék a megtámadott Ukrajnának nyújtott támogatásukat. A párhuzamos Északi Áramlat 2 soha nem kezdte meg működését. Berlin 2022 februárjában, néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, lemondta az engedélyezési eljárást.

Meglepő fordulatok

A Washington Post egy tavaly novemberi tényfeltáró cikke szerint az akció kulcsszereplője Roman Cservinszkij, az ukrán különleges műveleti erők ezredese volt. Ő szervezte meg annak a hatfős csapatnak a mozgását, amely végrehajtotta az orosz-ukrán háború egyik legmerészebb akcióját. A lap forrásai szerint Cservinszkij magas rangú ukrán tisztviselőktől kapott utasítást.

Moszkva az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Ukrajnát tette felelőssé a robbanásokért, amelyek nagyrészt elvágták Európát az Oroszország számára jövedelmező európai gázexporttól. Ők azonban tagadták, hogy bármi közük lett volna az akcióhoz.

Az incidens ügyében Dánia és Svédország is vizsgálatot indított, de azt idén februárban gyanúsítottak megnevezése nélkül lezárták. 2023 januárjában Németország razziát tartott egy vitorláshajón, amelyet állítása szerint a robbanóanyagok szállítására használtak. Németország közölte az ENSZ-szel, hogy képzett búvárok rögzíthették a robbanószerkezeteket a csővezetékekre 70-80 méteres mélységben.

Forrás

Képek forrása: Shutterstock