Az EU gazdasága továbbra is ellenálló az elmúlt években elszenvedett többszörös sokkhatással szemben, de 2023-ban a magas infláció és a szigorúbb finanszírozási feltételek mellett veszített növekedési lendületéből, így jövőre csak mérsékelt növekedési fellendülésre számíthat – állapította meg a brüsszeli testület kedden az európai szemeszter őszi csomagjának bemutatásakor.

A bizottság szerint az EU-nak számos fontos strukturális kihívással kell szembenéznie, többek között az alacsony termelékenységnövekedéssel, a zöld és a digitális átmenettel, az elöregedéssel. „Mindezeket kezelni kell ahhoz, hogy az unió a fenntartható versenyképesség útján maradhasson. A bomlasztó geopolitikai események is rámutattak arra, hogy az EU-nak versenyképesnek kell maradnia a globális piacon, miközben biztosítania kell, hogy senki ne maradjon hátrányban” – hívta fel a figyelmet a testület. A bizottság megerősítette, hogy európai szemeszter négy prioritása továbbra is a környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás előmozdítása marad. Bejelentette azt is, hogy 2024-ben a tervek szerint felfüggesztik a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentességi záradékát.

„A költségvetési politikának támogatnia kell a monetáris politikát az infláció csökkentésében és a költségvetési fenntarthatóság biztosításában, miközben elegendő teret biztosít további beruházásokhoz és a hosszú távú növekedés támogatásához” – mutatott rá a bizottság. Az euróövezet 2024-re vonatkozó költségvetési politikájával kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte, hogy ez jövőben szigorúbb lesz, de több ország, köztük Franciaország és Olaszország túl sokat tervez költeni, megszegve ezzel az uniós ajánlásokat. Felhívta a figyelmet, hogy összehangolt, prudens költségvetési politikát kell elfogadniuk az eurózóna tagállamainak, és le kell építeniük az energiatámogatási intézkedéseket az államháztartás fenntarthatóságának javítása és az inflációs nyomás fokozásának elkerülése érdekében.

Biztosítaniuk kell emellett az állami beruházások magas és tartós szintjét, és a gazdaságélénkítési és alkalmazkodóképességi eszköz, valamint a kohéziós politikai programok végrehajtásának felgyorsításával ösztönözniük kell a magánberuházásokat. A makrogazdasági egyensúlyhiánnyal kapcsolatos eljárás keretében a bizottság megállapította, hogy Ciprus, Németország, Görögország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország egyensúlytalansággal, illetve túlzott egyensúlytalansággal küzd. A testület azt is megállapította, hogy az EU munkaerőpiaca rugalmas maradt. Az uniós foglalkoztatási ráta 2022-ben elérte a 74,6 százalékot és az idei év második negyedében tovább emelkedett 75,4 százalékra, ami jóval meghaladja a járvány előtti szintet. Ugyanakkor az uniós munkanélküliség 2022-ben történelmi mélypontra – 6,2 százalékra – csökkent, és ez a tendencia 2023 második negyedében is folytatódott – ismertette a távirati iroda.