Jelentősen, az előző hónaphoz képest több mint két százalékponttal lassult októberen a brit infláció éves üteme.

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban. Ezzel idő előtt teljesült Rishi Sunak miniszterelnök arra tett ígérete, hogy 2023 végére az év eleji szint felére csökken az inflációs ütem. Szeptemberben és augusztusban is 6,7 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában. Az éves összevetésben számolt októberi infláció kétévi mélypont. A tizenkét havi brit infláció tavaly szeptember és az idei év márciusa között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, és tavaly októberen tetőzött 11,1 százalékkal. A tavaly októberi ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.

Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel. Idén október volt ugyanakkor a hetedik olyan hónap egymás után, amikor az éves infláció az egyszámjegyű tartományban járt. A tizenkét havi brit infláció múlt havi jelentős csökkenésének fő oka a statisztikai hivatal szerdai beszámolója szerint az volt, hogy havi összevetésben nem változtak a fogyasztói árak, miközben tavaly szeptember és október között átlagosan 2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek éves áremelkedése a múlt hónapban is lassult: ebben a termékkategóriában átlagosan 10,1 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak az októberrel zárult tizenkét hónapban a szeptemberi 12,2, augusztusi 13,6, a júliusi 14,9, a júniusi 17,4, a májusi 18,4, az áprilisi 19,1 és a márciusi 19,2 százalékos éves drágulás után.

Az élelmiszerek éves összevetésű drágulási üteme 45 éve nem volt olyan magas, mint márciusban. Az ONS beszámolója szerint ugyanakkor az élelmiszerek dezinflációs hatását valamelyest ellentételezte az üzemanyagok drágulása. A motorbenzin literje átlagosan 1,551 fontba (672 forintba) került októberben, 1,50 pennyvel többe, mint szeptemberben. A dízelüzemanyag 4,80 pennys havi emelkedéssel literenként átlagosan 1,622 fontra (697 forintra) drágult. A szerdai inflációs jelentés szerint mindez azt jelenti, hogy az üzemanyagok éves összevetésű árcsökkenésének üteme 7,6 százalékra lassult októberben a szeptemberi 9,7, az augusztusi 16,4 és a júliusi 24,9 százalékos tizenkét havi összevetésű visszaesés után – közölte a távirati iroda.

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció még mindig több mint a kétszerese a jegybanki célszintnek. Ebben az inflációs környezetben a Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – több mint másfél évig folyamatosan és agresszív mértékben szigorította monetáris politikáját. A brit központi bank 2021. december 16-án kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tizennégy kamatemelés nyomán jelenlegi alapkamata 5,25 százalék; ez 15 éves csúcs. Két legutóbbi kamatdöntő ülésén, szeptemberben és novemberben azonban – a brit gazdaság teljesítményének gyengülésére utaló adatokra reagálva – a Bank of England nem módosította irányadó kamatát.