Kétrészes cikkünk első részében bemutattuk, hogy mi történik akkor, ha egy hitelintézet válsághelyzetbe kerül, mely időrendben egymást követő szakaszok különülnek el a válságkezelés során. A második részben a válságkezelés ötödik, egyben utolsó szakaszával, a hitelintézetek engedélyének visszavonásával, végelszámolásával, illetve felszámolásával foglalkozunk.

A felügyeleti tevékenységet ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsősorban abban az esetben vonhatja vissza a hitelintézet tevékenységi engedélyét , ha az már nem felel meg a hitelintézeti törvény (Hpt.) vagy az üzletileg megbízható (prudens) működésre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló uniós rendelet (CRR) tőkekövetelményről, nagykockázat-vállalásról, likviditásról szóló rendelkezéseinek. Továbbá az engedély visszavonásra kerülhet akkor is, ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését.

A válságkezelés e szakaszában is prioritás annak vizsgálata, hogy az engedély visszavonása milyen pénzügyi, gazdasági hatással lehet más felügyelt intézmény működésére. Az MNB ezért a válságba került hitelintézet engedélyének visszavonására vonatkozóan a folyamatos felügyelet keretében rendelkezésére álló információk alapján vizsgálatot indíthat, amennyiben a hitelintézetnél a szanálhatósági célok megvalósulása már nem várható, illetőleg a hitelintézet szanálását közérdek nem indokolja.

Ennek eredményeként az intézményi engedély visszavonására vonatkozó javaslat készül, amelynek jóváhagyásáról a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) dönt. Ha az intézmény engedélyét nem indokolt, vagy nem lehet visszavonni, úgy ismét meg kell vizsgálni a felügyeleti beavatkozás vagy a szanálás, végső esetben rendkívüli állami támogatás nyújtásának lehetőségét.

Az MNB a hatályos szabályok szerint a hitelintézet engedélyét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza. A jegybank engedélyvisszavonó határozatában egyúttal elrendeli a hitelintézet végelszámolását, végelszámolóként pedig jogszabályi előírás alapján a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (PSFN) jelöli ki és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját.

Az intézmény székhelye szerint illetékes cégbíróság a végelszámolást elrendelő határozat kézhezvételét követően soron kívül rendeli el a végelszámolás Cégközlönyben történő közzétételét. Az eljárást befejezni csak és kizárólag annak igazolása után lehet, hogy a jogosultak (betétesek) számára ki nem fizetett betétek állományát más hitelintézet számára teljes mértékben átruházták.

Amennyiben olyan működési kockázat lép fel, amely során a hitelintézet általa nem vitatott tartozását – annak esedékességét követő öt napon belül – nem egyenlítette ki és vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújt fedezetet, vagy a nem vitatott betétből eredő tartozását az esedékességet követő öt napon belül képtelen visszafizetni és a későbbi visszafizetés sem valószínű, az MNB az engedély visszavonásával egyidejűleg a hitelintézet felszámolását kezdeményezi.

Ugyanezt teszi abban az esetben is, ha a végelszámolás során eljáró PSFN arról tájékoztatja a jegybankot, hogy – a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján – az érintett hitelintézet vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, és a tulajdonosok a hiányt harminc napon belül nem fizették meg. Különleges szabályokat azon hitelintézetek esetén kell alkalmazni, amelyek egy másik EGT tagállamban fióktelepet létesítenek vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek, valamint olyan harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, amely az EGT legalább két államában rendelkezik fiókteleppel.

Két példa az MNB válságkezelésére

Az MNB az elmúlt öt évben két bank típusú hitelintézet tevékenységi engedélyét vonta vissza és rendelte el végelszámolásukat. Mint emlékezetes, a jegybank a 2018. évi átfogó vizsgálata során az NHB Növekedési Bank Zrt.-t (NHB) bírság kiszabása mellett számos intézkedés végrehajtására kötelezte, majd a vizsgálat lezárását követően folyamatosan monitoringozta különböző mutatóinak – többek között likviditási helyzetének – alakulását. A folyamatos adatszolgáltatás alapján már 2018 decemberében megállapítható volt, hogy az NHB likviditási pozíciója folyamatosan romlik, így fennállt annak a veszélye, hogy nem tud eleget tenni betétkifizetési kötelezettségeinek.

Emiatt a jegybank először ideiglenes intézkedéseket rendelt el a banknál. Megtiltotta többek között a meghatározott forint összeg feletti betétek és más visszafizetendő források kifizetését, továbbá a hitelintézet hitel- és pénzkölcsön nyújtási (kivéve a folyósított kölcsönök nyilvántartását, figyelemmel kísérését, ellenőrzését és a behajtással kapcsolatos intézkedéseket), a kezesség és bankgarancia, illetve egyéb bankári kötelezettségvállalási, befektetési hitel nyújtási, valamint egyéb, nem banki működésből származó kötelezettségvállalását.

Az MNB felügyeleti biztost is kirendelt, aki részben átvette az NHB irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének feladatait. Az NHB ezután likviditási válsághelyzetének rendezését, továbbá tőkehelyzetének stabilizálását célzó intézkedési tervet nyújtott be az MNB-hez. Annak érdekében, hogy a hitelintézetnek megfelelő idő álljon rendelkezésre az intézkedési tervben foglaltak végrehajtására, az MNB továbbra is fenntartotta és harminc nappal meghosszabbította a kifizetési korlátozást az NHB napi működéséhez szükséges likviditás biztosítása érdekében.

Tekintettel arra, hogy az intézkedési tervben foglaltak csak részben valósultak meg, az MNB megítélése szerint a válsághelyzet elhárításának hosszútávú és a betétesek érdekeit leginkább szolgáló megoldásnak az NHB eszköz- és forrásállományának másik hitelintézet részére történő értékesítése mutatkozott. Az eszköz és forrásállományt átvevő hitelintézet ugyanis időkorlát nélkül megtérülést nyerhetett volna az átvett eszközállományból, mindezek mellett kellő likviditást is biztosított volna a betéteket esetlegesen kivenni szándékozó ügyfelek felé történő kifizetéshez.

Az MNB ezért határozatban kötelezte az NHB vezetését, hogy kutasson fel lehetséges átvevőt a bank tulajdonában álló eszközökre, jogokra és kötelezettségre. A tervezett értékesítési folyamat lebonyolítása érdekében 2019 februárjában a betétkifizetési korlátozást a jegybank további 30 nappal meghosszabbította.

Az értékesítési törekvések azonban nem jártak sikerrel, ugyanakkor – az MNB intézkedéseinek köszönhetően – a fizetésképtelenség bekövetkezését sikerült megelőzni. Figyelemmel azonban arra, hogy a bank prudens működése a felügyeleti intézkedések ellenére továbbra sem volt biztosítható, és fennállt a közvetlen veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni a betétesek és a hitelezők felé fennálló fizetési kötelezettségeinek, ezért a jegybank a betétesek érdekeinek védelmében 2019 márciusában a tevékenységi engedély visszavonásáról döntött és egyidejűleg elrendelte az NHB végelszámolását.

A Sberbank Magyarország Zrt. (Sberbank) esetében az orosz-ukrán krízishelyzet kirobbanását követően az Európai Unió szanálási szervezete, az Egységes Szanálási Testület (SRB)jelentette be a Sberbank ausztriaianyavállalatának (Sberbank Europe AG)fizetőképességi problémáit. Az anyavállalatnál kialakult helyzet nagymértékben befolyásolta az MNB-nek a hazai intézménnyel szemben hozott felügyeleti intézkedéseit. Az SRB bejelentését követően a Sberbank Europe AG külföldi leányvállalatainak felügyeleti hatóságai saját hatáskörben bankszünnapot rendeltek el ezen intézményeknél.

Hazánkban a Sberbank kérelmezett két egymást követő bankszünnapot 2022. február 28-re és március 1-re, amit az MNB jóváhagyott, emellett honlapján késlekedés nélkül tájékoztatta a lakosságot. Annak érdekében, hogy a jóváhagyott bankszünnapok az ügyfelek számára a lehető legcsekélyebb korlátozással járjanak, a szünetelés alatt az MNB kötelezte a Sberbankot a kártyaműveletek biztosítására.

A jegybank ezalatt áttekintette a Sberbank működését, továbbá információt gyűjtött a Sberbank-csoport, így különösen a Sberbank Europe AG helyzetének várható alakulásáról. Több alkalommal egyeztetett az európai társhatóságokkal, így döntéseit minden esetben a rendelkezésre álló legfrissebb információ alapulvételével, a pénzügyi piacok stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva hozhatta meg.

Az információk gyűjtése, elemzése ebben az időszakban napi 24 órában folyamatos volt, a felügyeleti lépések minden esetben e munkára épültek. Az MNB a felügyeleti intézkedésekkel párhuzamosan intenzíven kereste azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek a Sberbank végelszámolásának elkerüléséhez vezethettek volna. Az értékelési folyamat során a legfőbb cél a Sberbank helyzetének stabilizálása volt.

Ennek érdekében a jegybank 2022. február 28-án egyrészt felügyeleti biztost rendelt ki a hitelintézethez, másrészt betétkifizetési korlátozást vezetett be a bankszünnapokat követő időszakra. Erre azért volt szükség, hogy a Sberbank – az orosz-ukrán konfliktusból fakadóan a bankcsoportnál kialakult likviditási krízishelyzetben – az elkövetkező időszakban is meg tudjon felelni a likviditásra- és tőkehelyzetre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A felügyeleti biztos kirendelése – a vonatkozó ágazati jogszabály mérlegelést lehetővé nem tevő előírása alapján – a Sberbank tőkéje, likviditása, betétesei és hitelezői védelmében vált szükségessé.

A következő nap estéjén azonban az SRB bejelentette a Sberbank Europe AG végelszámolását. E döntés a hazai intézménynél tovább rontotta az addigra már súlyossá vált likviditási helyzetet, amely végül kezelhetetlen tőkeproblémához vezetett. A Sberbank tőkéjének azonnali kritikus szintre zuhanását az okozta, hogy a likviditási pufferének (feles likviditási tartalék) jelentős része betétként az anyabanknál volt kihelyezve, amelynek visszafizetése az anyabank végelszámolásának megindítása miatt meghiúsult, valamint az sem volt várható, hogy ez a likviditási betét belátható időn belül visszakerül a hazai Sberbankhoz.

A hirtelen kialakult rendkívül súlyos helyzetben a felügyeleti beavatkozás nem tűrt halasztást, az osztrák anyavállalat végelszámolása következtében a hazai Sberbank működését nagyobb ügyfél- és hitelezői érdeksérelmek, valamint társadalmi kár bekövetkezése nélkül már nem lehetett fenntartani.Ezért az MNB 2022. március 2-án visszavonta a Sberbank tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A hitelintézet jelenleg is végelszámolás alatt áll és az eljárás alatt Sberbank Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság „v.a.” néven működik.

Mint látható, a jegybank a bemutatott időszakban egymásra épülő, az adott körülményekhez igazított lépéseivel kezelte a stabil magyar pénzügyi szektoron belüli egyetlen olyan hazai intézményt, amelyet anyabanki kötődése miatt végzetesen érintett az orosz-ukrán krízishelyzet.

Az időben történt jegybanki beavatkozásnak köszönhető, hogy a Sberbank minden betétese 1 éven belül 100 százalékban visszakapta elhelyezett betétjének összegét, azaz a betéteknek az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által nem biztosított – 100 ezer euró feletti – kategóriába tartozó részét is visszafizették a betétesek részére. Mindezeken túl a későbbiekben az OBA számára is megtérült a kártalanítás során kifizetett pénzösszeg.

*A szerző a Magyar Nemzeti Bank Pénzpiaci jogérvényesítési főosztályának jogi tanácsadója