Ahogyan tegnapi cikkünkben is írtuk, némileg visszaesett az utóbbi hetekben a kereslet a forint lakossági állampapírok iránt. Ennek számos oka lehet, egyértelműen ezek közé lehet sorolni a nyári időszakot is. Az állampapírok népszerűségi sorrendjében azonban több komoly változás is látszik, ezek közül most a Kincstári Takarékjegy (KTJ) értékesítési adataival foglalkozunk.
Szép értékesítés
A 33. heti bruttó értékesítési adatok szerint Kincstári Takarékjegyből 5,3 milliárd forintért vásároltak a magyarok. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adati szerint így nagyjából a forint lakossági állampapírok értékesítésének több, mint 13,3 %-át tette ki a KTJ-k értékesítése. Mindez meglehetősen magas számnak számít, főleg úgy, hogy több egyedi tényezővel is számolni kell ennél az értékpapírnál. Kizárólag dematerializált formában vásárolható ugyanis meg a kijelölt postákon, értékpapírszámlára nem jegyezhetünk ilyen állampapírt. Ez azonban a kisebb településeken előny is lehet. A befektetések világában kevésbé mozgó, értékpapírszámlával nem rendelkezők számára ugyanis egyszerű, vonzó alternatíva lehet a postai vásárlás.
A KTJ 1 éves fajtája jelenleg 9 %-os, míg a 2 éves verzió évente 9,5 %-os kamatozást ígér. Természetesen mindez kamatadómentes és szocho mentes, ahogyan az összes állampapírnál megszokhattuk már. Az induló kamatozása ennél a Bónusz Magyar Állampapírnak (BMÁP) és a Prémium Magyar Állampapírnak (PMÁP) is magasabb. Előbbi 11,92 %-os, utóbbi 14,75 %-os induló kamatozással vásárolható meg. Ezen értékpapíroknak ugyanakkor változó a kamatozása, míg a KTJ fix kamatot ígér.
Állampapír – fontos a rövidebb futamidő?
Ami viszont igazán érdekessé teheti a lakosság körében a KTJ-t (és az egyébként hasonló kamatot fizető Egyéves Magyar Állampapírt), az a rövidebb futamidő. A PMÁP ugyanis 10, a BMÁP nagyjából 3 éves futamidővel vásárolható meg. A bizonytalanabb gazdasági környezetben a hazai megtakarítók értékelhetik a rövidebb futamidőt. Az, hogy a KTJ relatív népszerűsége meddig tart, természetesen még nyitott kérdés. Érdemes továbbra is követni az értékesítési adatokat, befektetési döntés előtt pedig az összes elérhető állampapír kondícióit megvizsgálni a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
