Nemrég közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy az év elejétől május végéig bezárólag hogyan alakult Magyarország államadóssága. Talán nem nagy meglepetés, hogy a költségvetési hiányt finanszírozandóan növekedett az év első 5 hónapjában az államadósság. Voltak viszont ellentétes hatások is, amik közül a forint szerepe a legérdekesebb.

Államadósság – 2222,8 milliárdos növekmény

Az ÁKK összefoglalója szerint a tavalyi év végéhez képest május végére 2222,8 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága. Összesen így már 47785 milliárd forinttal (a devizás adósságot is forintosítva) tartozik az állam a hitelezői felé. Bár elsőre elképesztően magas a szám, érdemes ezt mindig az ország gazdasági erejéhez viszonyítani. A kormány terve szerint 2024 végére az államadósság a GDP 66,7 %-át teheti majd ki, ami egyáltalán nem számít az Európai Unióban egy magas aránynak.

Az ÁKK adataiból kiderül, hogy a nettó forintkibocsátás idén eddig több, mint 1723 milliárddal hizlalták az államadósság állományát, míg a – főleg év eleji – devizakibocsátások 1526 milliárd körüli értékben növelték az adósságot. Érdekesség, hogy a lakossági állampapírok állománya bár közel 332 milliárddal nőtt, a többi komponens nagyobb növekedése miatt az államadósságon belüli aránya némileg még csökkent is a lakossági hitelezőknek, május végén 18,7 %-on állt ez a mutató.

Forint – most jót tett

A fenti két hatás növekedése együttesen nagyobb lenne, mint a már említett 2223 milliárd körüli összeg. Csökkentette azonban az államadósságot forintban számolva az, hogy jelentős felértékelődést mutatott a – most épp gyengülő – hazai fizetőeszköz. Ennek köszönhetően  945,8 milliárddal állt májusban alacsonyabb szinten az államadósság, mint akkor állna, ha az előző év végi árfolyamok lennének aktuálisak. A deviza-keresztárfolyamok és mark-to-market betétállományok változása további 81,4 milliárdos csökkentő hatást jelentett. Jól látható, hogy a devizaadósságon keresztül a forint segíthet is az államadósság elleni harcban. Egy jelentősebb erősödési hullám komolyan csökkentheti a devizaadósság forintban elszámolt értékét, és erre eddig jó példa a 2023-as esztendő. Természetesen ez fordítva is igaz, a gyengülő forint komolyan megdobhatja az adósságszintet.