Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a május végi állományi adatokat a forint lakossági állampapírok tekintetében. A hetente publikált értékesítési adatok fényében nem meglepő módon tovább nőtt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) aránya az összesített állományhoz viszonyítva. Egyre inkább az inflációkövető állampapír dominál tehát, és ezen nem is lehetünk meglepve.
Állampapír – hódít a hívószó
A PMÁP kétségtelenül nagy előnye, hogy az infláció felett fizet kamatprémiumot, ami egy mostanihoz hasonlóan magas infláció esetén jelentős hozamot biztosít a befektetőknek. Ráadásul nemrég megtudhattuk, hogy a lejárat előtti visszavásárlási árfolyamon sem tervez változtatni az ÁKK. Így előre tervezhető, hogy mikor, milyen kondíciókkal szállhatunk ki a papírból. Természetes a legnagyobb vonzerő a már említett kamatozás, illetve a minden állampapírra jellemző kockázatmentesség és a kamatadó, valamint szocho mentesség is az előnyök között szerepel. A PMÁP állománya végül meghaladta az 5650 milliárd forintot május végére. Toronymagasan ez tehát a legnépszerűbb hazai államkötvény.
Jóval lemaradva utána következik a korábbi szuperállampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+). A jelenleg nem túl magasnak számító kamatszintje ellenére a lakosság még mindig 1200 milliárd forintot meghaladó összegben tart a befektetésből. A heti értékesítési adatokból azonban látszik, hogy ezek döntő többségében nem új megtakarítások. Hiszen alig vásárolnak már a hajdani sztárból a háztartások. 807 milliárd fölé nőtt a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) állománya május 31-ére, a magas kamatkörnyezet miatt láthat fantáziát a Diszkont Kincstárjegy hozamához kötött befektetésben a lakosság. Továbbra is népszerűek a kevesebb kamatot fizető, de rövid lejárattal rendelkező papírok. Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) jelenleg 502 milliárdért tartanak a megtakarítók. Kincstári Takarékjegyből (KTJ) pedig 406 milliárdos állományt mutat az ÁKK oldala.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
