Avagy 417 százalékot emelkedett az IT szektor az elmúlt 10 évben, amit az Egészségügyi szektor követ 197 százalékkal.

Miként döntenek a befektetők potenciális befektetéseikről?

“Szexi”. Ez a ma már nem csak az emberi nemekre utaló szó, fogalmi szlengként épült az elmúlt években a befektetői értékelések definíció rendszerébe. “Szexi befektetés”. Itt egyáltalán nem arra gondolunk, hogy a szexiség lenne a sikere például egy Gamestop részvény szárnyalásának, de ha mégis így vélekedik valaki, hát legyen. Ha a befektetések sikerét akarjuk általánosan hasonlítani, valamilyen alapon csoportosítani, akkor a legegyszerűbb megnézni az amerikai piac 11 darab befektetési szektorát. Ezeket a teljesség kedvéért angolul prezentáljuk, ha valakinek nem érthető, az internet segítségével könnyedén lefordíthatja:

1. Energy
2. Materials
3. Industrials
4. Utilities
5. Healthcare
6. Financials
7. Consumer Discretionary
8. Consumer Staples
9. Information Technology
10. Communication Services
11. Real Estate

Adódik a kérdés: melyik volt a “legszexibb” szektor az elmúlt tíz évben? Segítségként a Fidelity US Sectors And Industries – Performance kimutatását hívtuk, ami alapján a következő rangsort kapjuk az első öt helyen:

1. Information Technology: 416,99 %
2. Health Care: 197,18
3. Consumer Discretionary: 181,38%
4. Financials: 151,5%
5. Industrials: 147,37%

Zárójelben meg kell jegyezni: (az amerikai piac, habár az első számú befektetési piac a világon, természetesen nem a globális befektetői piacot reprezentálja).

Miközben az amerikai piac az első számú, addig a magyar piac “hanyad-rangúságát” nem vizsgáljuk. Ugyanakkor bármilyen nagy vagy kicsi egy piac, nagyon nem mindegy, hogy milyen széles működési fedettséget tud reprezentálni. A reprezentációt pedig egy értékpapírpiac tekintetében leginkább a piacra vezetett értékpapírok mind szélesebb tevékenységi területei (szektorai) tudják biztosítani. Ezeknek az értékpapíroknak, illetve az értékpapírok árfolyamainak változását indexbe tömörítetten követhetjük, különböző egyedi súlyokkal megfeleltetve, ami egy komoly metodika számszaki eredménye. A BUX index a legnagyobb hazai vállalatokat tömörítő index, ami definícióként a magyar tőzsde fellegváraként emlegetett Budapesti Értéktőzsdének a legfontosabb indexe.

A kérdés így manapság ekképpen szól? Mennyire fontos, hogy az elmúlt tíz évben az egyik legfontosabb szektor egyetlen magyar képviselőjévé váljon, egy egyébként a minimum feltételeket teljesíteni képes IT cég, aminek több száz alkalmazottja és több tíz milliárdot elérő árbevétele van, vagyis nem egy apró magyar vállalkozás? Véleményünk szerint jó lenne, ha így lenne, megjegyezzük azt is, hogy több ezer magyar lakossági befektető érdekeltségének mentén sem másodlagos kérdés.

Ezen a héten esedékes a BUX kosár felülvizsgálata. 2020 óta jóval egyszerűsödött a feltételrendszer, amely alapján a legnagyobb vállalatokat tömörítő hazai részvényindexbe bekerülni lehetséges. Most elsőként a Delta Technologies Nyrt. személyében IT cég is bekerülhet a BUX indexbe. A cég ugyanis mind a forgalmi, mind a közkézhányad kritériumot teljesíti, és az indexben minimálisan elvárt közkézhányad súlynak is megfelel.

BUX kosár – feltételrendszer

A BUX indexbe való kerülésnek alapvetően 2 objektív feltétele van. Az egyik, hogy az adott időszakban (jelenleg 2022.09.01.-2023.02.28.) a forgalmi rangsorban az első 20 helyezett között szerepeljen a kibocsátó részvénye. A másik feltétel szerint szintén az első 20-ba kell bekerülni az adott időszakban, méghozzá a közkézhányad-kapitalizáció alapján. Kiesik a részvény a BUX kosárból, ha egymás után 2-szer sem szerepel az első 20 helyezett között a fenti rangsorokban, és azonnal kiesik, ha első alkalommal a top 25-be kerülés sem sikerül a társaságnak.

A BUX kosárba kerülésre a BÉT egyik szakmai bizottsága, az Index Bizottság tesz javaslatot. A fentiek teljesítése esetén is dönthet úgy a bizottság, hogy kis súlyú részvénysorozatnak minősíti az értékpapírt, és nem veszi be a BUX kosárba. Erre akkor van lehetőség, ha a vállalat közkézhányad-kapitalizációja a BUX teljes közkézhányad-kapitalizációjának 0,1-0,3 %-a közé esik. Néhány kevésbé számszerűsíthető szempont is érvényesül a döntésnél. Ilyen a gazdasági környezet, az indexstabilitás, a kibocsátó transzparens tőzsdei tevékenysége, jövőképe.

Delta – feltételek teljesítve

A Delta Technologies Nyrt. mindkét fenti, objektív kritériumot teljesítette az időszakban. A forgalmi rangsorban az időszak alatt közel 1 milliárdos forgalmával a 12. helyen szerepel a részvény, ezzel 5 jelenlegi BUX tagot is megelőz. Közkézhányad-kapitalizációban is teljesül a feltétel, ott a 16. helyen szerepel a Delta, ha kivesszük azokat a részvényeket, amelyek a forgalmi kritériumokat nem teljesítik.

Tekintettel arra, hogy a Magyar Telekom és a 4IG egyaránt telekommunikációs cégnek számít, a Delta részvények BUX indexbe való bekerülésével a Delta lenne az egyetlen olyan cég, amely a BUX indexben az IT szektort reprezentálja. A Delta Technologies Nyrt. tevékenységét, transzparens működését és rövid- és hosszútávú tőzsdei jövőképét jól jellemzi, hogy a piacra lépés időpontja körüli kezdeti nehézségek legyőzését követően az elmúlt két éves tevékenysége során elkötelezett szereplője lett a tőkepiacnak, a részvénysorozattal kapcsolatos bizonytalanságok megszűntek.

Fentieket alátámasztja, hogy a teljes részvénysorozat bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsde azonnali piacára, a Standard kategóriába, és a szeptemberi index kosár felülvizsgálatkor a részvénysorozat bekerült a BÉT közepes- és kiskapitalizációjú részvényeinek index kosarába, a BUMIX-ba. A Delta az előző üzleti évében pozitív profit-warningot jelentett, azaz jelentősen növelte profit-előrejelzését, amit aztán teljesített is. Az éves rendes közgyűlésén több évre előre tekintő bevételi és EBITDA marzs terveit is nyilvánosságra hozta. A Delta Technologies Nyrt. Igazgatósága a 2023. február 20. napon ESG fejlesztési ütemtervet fogadott el.

A cikk szerzője Delta Technologies Nyrt. részvényekkel rendelkezik.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!