Az ENEFI Vagyonkezelő Nyrt. („Társaság”) tájékoztatta korábban tisztelt Befektetőit, hogy a Magyar Nemzteti Bank piacfelügyeleti eljárás tárgyában született, H-PJ-III-16/2021. sz. határozatának rendelkező részében az MNB megtiltotta a Társaság számára, hogy a határozatban foglalt jogsértést megvalósító magatartást megismételje. Az MNB a jogsértést megvalósító magatartás megismétlésének megtiltására vonatkozó intézkedés alkalmazását „szükségesnek és egyben elegendő intézkedésnek tartotta” (idézet a határozatból).
Társaság vitatja, hogy jogsértést követett volna el. Az MNB által kifogásolt magatartás abban áll, hogy a határozat szerint a tőkeemeléssel érintett vagyonelemek egy részénél (ingatlanok) a Társaság nem tudta igazolni azt, hogy „a Közzétételt – illetőleg az ingatlanokra vonatkozó adásvételt – megelőzően készült volna dokumentált, utólag is bemutatható ingatlanértékelés” (idézet a határozatból).
A Társaság kiemeli, hogy az MNB megállapítása szerint is a Társaság által később az eljárásban bemutatott, „az ingatlanok megvásárlásához készített döntés előkészítő logika és metódus elfogadható, a vonatkozó vételárak nagyságrendileg szintén elfogadhatóak” (idézet a határozatból). Az ingatlanok értékét később külső szakértő is alátámasztotta. A vagyonelemek értékének helytállóságát azonban mi sem mutatja jobban, mint az elmúlt időszak tranzakció és történései.
Az MNB okfejtése szerint a kibocsátók „nem tehetnek közzé olyan információt, mely a közzététele időpontjában nem megalapozott, és így hamis vagy félrevezető jelzések adására alkalmas. Hangsúlyozandó, hogy a piaci manipulációra vonatkozó tilalom megszegésének jogkövetkezményeit még az a körülmény sem orvosolja, ha utólag esetleg bebizonyosodik, hogy az információ, bár a közzététele időpontjában nem volt kellően megalapozott, ad absurdum valós. A nyilvános értékpapír-kibocsátók által közzétett információknak a közzététel pillanatában megalapozottnak kell lennie, a kibocsátóknak pedig az MNB felhívására mindenkor igazolniuk kell tudni a közzétételeik megalapozottságát.”
Az MNB álláspontja szerint a kibocsátóktól „elvárt, hogy az ilyen jelentős tranzakció előtt, még az adásvételi szerződés megkötése előtti fázisban és utólag is dokumentálható módon értékelje az érintett vagyonelemeket..” abban az esetben is, „ha külön jogszabályi kötelezettség nem terheli például független cégértékelés vagy ingatlanértékelés elkészítésére”.
Az MNB azt is megállapítja, hogy a megalapozottság során nem kifejezetten a vételár összegét vizsgálta, hanem „a vagyonelemek vételárának meghatározásának módját, módszertanát, mechanizmusát”.
„Az MNB így megállapította: az ügyfél az ingatlanok vonatkozásában az eljárás során nem igazolta, hogy azok értékét a közzétételt megelőzően szakmailag megalapozott, utólag is bemutatható, igazolható módon határozta volna meg, ezáltal – figyelemmel az ítéletben
rögzítettekre is – a közzétételben megalapozatlan információt tett közzé, ezzel végső soron hamis vagy félrevezető jelzéseket adott vagy adhatott az ügyfél részvényeinek kereslete vagy ára tekintetében, amivel megvalósította a MAR 12. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt tényállást, megsértve ezzel a MAR 15. cikkében foglalt tilalmat.”
Azt, hogy a fentieket a hatóság miből, milyen jogszabályhelyekből vezeti le, a Társaság nem tudja. A „megalapozottság” fogalmát a jogszabály nem szabályozza, és a „szakmai megalapozottság” fogalmát sem, nem világos mi a kettő közötti különbség és melyiket tartja az MNB elvártnak és mire tekintettel, mint ahogy az sem tényálláseleme a MAR hivatkozott rendelkezésének, hogy a kibocsátói döntéseket dokumentálni kellene, mint ahogy azok lejárat nélküli „mindenkori” igazolási kötelezettségét sem írja elő jogszabály. Márpedig ezek hiánya az okfejtés szerint megalapozatlanságot és így automatikusan hamis vagy félrevezető jelzések adására alkalmasságot, így jogellenességet eredményeznek.
Társaság tapasztalata szerint a hatóság egyre kevésbé a konkrét jogszabályhelyek és alapvető jogelvek, mint inkább a maga által támasztott elvárások és „missziótudat” mentén hozza meg döntéseit, mely bizonytalanságot eredményez a piacon.
Társaság tájékoztatni szeretné befektetőit arról, hogy bár vitatja, hogy jogsértést követett volna el, a szóban forgó, bírságot nem tartalmazó határozatot a bíróságon nem támadta meg.
Tette mindezt azért, mert a jelenlegi hatósági és bírósági gyakorlatot látva, perben tanúsított eljárást tapasztalva, egy újabb per minden bizonnyal ismét évekig lekötné mind az anyagi, de ami fontosabb a személyi erőforrásait is, az elmúlt két év pedig már így is jelentősen hátrányosan érintette a Társaságot, elég csak megemlíteni egy olyan igazgatósági tag napokban történt elvesztését, akitől komoly értékteremtést várt korábban a Társaság.
A Társaság maga mögött hagyva az elmúlt két év elhúzódó eljárását szeretne a jövőben az építkezésre, értékteremtésre koncentrálni.
