A védelmi minisztérium közleménye szerint, 57 kínai repólőgépet érzékeltek Tajvanhoz közel. A gyakori hadgyakorlatok egyáltalán nem meglepőek, hiszen ez egy amolyan mentális hadviselés Kína részéről.

Kína a demokratikusan kormányzott Tajvant saját területének tekinti, és katonai, politikai és gazdasági nyomásgyakorlással igyekszik érvényt szerezni ezen igényeinek.

A Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Színházi Parancsnoksága közölte, hogy erői „közös harckészültségi járőrözést és tényleges harci gyakorlatokat” tartottak a Tajvan körüli tengeri és légtérben, amelyek középpontjában szárazföldi csapások és tengeri támadások álltak.

A cél a közös harci képességek tesztelése és „a külső erők és a tajvani függetlenségi szeparatista erők provokatív akcióinak határozott elhárítása” volt – tette hozzá vasárnap késő este egy rövid közleményben.

A tajvani álláspont

A tajvani elnöki hivatal szerint Kína „alaptalan vádakat” fogalmazott meg, és határozottan elítélte a gyakorlatokat, mondván, hogy a Tajvani-szoros és a térség békéje Tajvan és Kína közös felelőssége.

Tajvan álláspontja nagyon világos, miszerint nem fog sem konfliktusokat fokozni, sem vitákat provokálni, hanem határozottan megvédi szuverenitását és biztonságát – áll a hivatal közleményében.

„A nemzet hadserege jól ismeri a Tajvani-szorosban és a környező térségben kialakult helyzetet, és higgadtan reagál. Népünk nyugodt lehet” – tette hozzá.

A tajvani tőzsde figyelmen kívül hagyta a legutóbbi feszültséget, az irányadó index (.TWII) 2,6%-os emelkedéssel zárt hétfőn.

Bonyolult helyzet

Kína, amely soha nem mondott le arról, hogy erőszakot alkalmazzon a sziget ellenőrzése alá vonása érdekében, az elmúlt három évben rendszeresen katonai behatolásokat hajtott végre a Tajvanhoz közeli vizekre és légtérbe.

Tavaly augusztusban hadgyakorlatokat tartott Tajvan környékén, miután Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház akkori elnöke Tajpejbe látogatott.

A nyugati szövetségesek amerikai és más törvényhozói azóta is folytatják a tajvani látogatásokat, Peking figyelmeztetései ellenére.

A Peking felől érkező katonai agresszió elfogadhatatlan – mondta Johannes Vogel, az egyik német kormánykoalíciós párt vezető törvényhozója.

„Szeretnénk, ha az itteni látogatásunkat a támogatás gesztusának is tekintené” – mondta You Si-kun tajvani parlamenti elnöknek hétfőn, egy német parlamenti küldöttség látogatása során.

Tajvan határozottan elutasítja Peking szuverenitási igényeit, mondván, hogy csak a sziget 23 millió lakosa dönthet a jövőjéről.

Pekinget különösen feldühítette a Tajvannak nyújtott amerikai támogatás, beleértve a fegyvereladásokat is.

A legtöbb nemzethez hasonlóan az Egyesült Államoknak sincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, de a sziget legfontosabb fegyverszállítója és nemzetközi támogatója.

Forrás: reuters.com