A 2022-es év utolsó napjaiban közzétette finanszírozási tervét és alapvető kereteit a 2023-as évre vonatkozóan az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az intézmény a lakossági állampapír-állomány jelentős növekedésével számol, illetve a kalkulációik szerint 3200 milliárd forint lehet a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye. Ami viszont talán ennél is érdekesebb, hogy 30 %-ra emelkedik a devizaadósság arányának felső toleranciasávja.

Vannak előnyei

A devizaadósság aránya az államadósságon belül jelenleg nem éri el a 30 %-ot, a finanszírozási terv csupán erre megadja a lehetőséget. Fontos tudni, hogy a deviza ebben az esetben az ÁKK szabályai szerint kizárólag az euró, így, ha dollárkötvény kibocsátásáról is van szó, az is fedezésre kerül úgy, hogy az euróárfolyam legyen az államadósságot befolyásoló tényező.

 A devizaadósságnak a legnagyobb előnye, hogy olcsóbb finanszírozást jelent Magyarország számára, hiszen az eurónak kisebbek jelenleg a kamatai és a befektetők által elvárt hozama, mint a forintnak. Ráadásul a külföldi befektetők számára értelemszerűen vonzó, ha nem kell megfutniuk a forint ingadozásából eredő esetleges kockázatokat, hanem a saját pénznemükben fektethetnek be. Összefoglalva tehát az előny az, hogy alacsonyabb kamatozással bocsáthat ki kötvényeket az ÁKK euróban, mint forintban, és ez spórolást jelent az államháztartásnak a kamatkiadások terén.

És vannak kockázatai

A devizakötvények kibocsátásának hátránya lehet, hogy azt döntően már végképp nem a magyar lakosság vásárolja meg végül, így nem marad az országhatárokon belül ez a fajta finanszírozás. Ha viszont egy külföldi által megvásárolt forint állampapírt hasonlítunk egy külföldi által megvásárolt devizakötvényhez, akkor pedig az árfolyamkockázat a legjelentősebb tényező. Ha a forint ugyanis gyengül, akkor az euróban lévő államadósság nő, így minél nagyobb a devizaadósság aránya, annál inkább kitett az ország a magyar fizetőeszköz árfolyamának. Ugyanakkor ez fordítva is igaz; a forint felértékelődésén nyerhet Magyarország. A 30 %-os aránynál viszont fontos tudni, hogy volt már korábban jóval magasabb is a devizaadósság aránya, így stratégiaváltásról nem beszélhetünk.

Címlapkép forrása: Shutterstock