A pénzintézet legújabb elemzését ismertető közleményében kiemelte: a lakásállomány hozzávetőleg 60 százaléka a kiemelkedően rossz, a rossz vagy a gyenge kategóriába tartozik az energetikai tanúsítványban alkalmazott skálán. A lakások 30 százaléka az átlagost megközelítő, átlagos vagy az átlagon felüli osztályba sorolható. Felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar lakásállomány megújulási rátája európai viszonylatban alacsony, ez a mutató az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott. Figyelmeztettek arra, hogy az új lakások építésével az ingatlanállomány megújulása energetikai szempontból csak nagyon lassan menne végbe; évente 20-30 ezer új lakással számolva 150-225 évig tartana a teljes hazai lakásállomány cseréje.

Arra is kitértek, hogy a megújulási ráta Lengyelországban, Ausztriában, Finnországban vagy Dániában bőven 1 százalék feletti. Az intézet szerint elengedhetetlen, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése, hiszen egy átfogó felújítás révén jelentős energiamegtakarítás érhető el. Az energiahatékonyság javulását szabályozói intézkedések és támogatások, valamint kedvező hitelfelvételi lehetőségek is segítik – hangsúlyozták. Figyelmeztettek arra is, hogy 2024. június 30-tól csak olyan újépítésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek energiaigénye csaknem nulla, és a primer energiaigény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezik. Nagy Gyula, a Takarék Jelzálogbank vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy az ingatlanok tényleges „zöldülése” a klímacélok elérése mellett javíthatja az esetlegesen elhúzódó energiaválsággal szembeni ellenállóképességet is.

Az elemzésből kiderül, hogy az épületek energetikai jellemzője szoros összefüggést mutat az építés évével, illetve azzal, hogy mikor volt a legutóbbi nagy felújítás. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot. A kutatás elkészítésében a Takarék Jelzálogbank együttműködött az ELTINGA kutatóközponttal, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel (MEHI) és a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) – ismertette az MTI.