A Mol jelezte, hogy a bíróság 250 ezer svájci frankot ítélt meg a javára. A horvát kormány 2021 decemberében helyezte hatályon kívül az ítéletet, mert úgy vélte: hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is. A svájci bíróság szerint a választottbírósági ítéletet és a horvát igazságügyi hatóságok büntetőjogi határozataiból világosan látszik, hogy vannak olyan nézeteltérések, amelyek lényegében az ügy több résztvevőjének, és különösen Robert Jezic vallomásának eltérő értékelésével kapcsolatosak. „Ugyanis úgy tűnik, hogy a horvát bíróságok – a választottbírósággal ellentétben – Robert Jezicet hiteles tanúnak tartották” – mutattak rá. Hozzátették: a választottbíróság kellő jelentőséget tulajdonított a horvát hatóságok által lefolytatott büntetőeljárásoknak, de döntését az általa összegyűjtött bizonyítékokra alapozta. „Ezért nem tudjuk elfogadni a felperes azon kategorikus állítását, hogy a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2021. július 7-i ítélete olyan bizonyíték, amely elegendő lenne ahhoz, hogy a választottbíróság megállapítsa, hogy a Mol és a horvát állam közötti megállapodások korrupt jellegűek voltak” – hangsúlyozták.

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban.

2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé. A Mol Nyrt. szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tájékoztatást tett közzé arról, hogy a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság döntésében elutasította Horvátország felülvizsgálati kérelemét és 250 ezer svájci frankot ítélt meg a Mol javára. A svájci bíróság mostani, valamint 2017-ben meghozott döntése alapján a 2009. január 30-án aláírt részvényesi megállapodás 1-es számú módosítása, valamint a gáz keretmegállapodás, továbbá a gáz keretmegállapodás 2009 decemberében aláírt módosítása továbbra is érvényes és kötelező mind Horvátországra, mind a Molra nézve – ismertette a távirati iroda.

A Mol felidézte, hogy Horvátország kezdeményezte a 2016-ban kihirdetett UNCITRAL-ítélet felülvizsgálatát, amelyet a Horvátország által a Mol ellen indított választottbírósági eljárásban hoztak meg. Ez az ítélet elutasította Horvátország korrupciós vádjait és megállapította, hogy az INA vállalatirányítási rendszere jogszerű, a Mol teljesítette szerződéses kötelezettségvállalásait – közölte a Mol.