Az OPEC az előző havi becslésével megegyező módon továbbra is arra számít, hogy a globális olajkereslet az idén napi 3,1 millió hordóval nő. A jelenlegi előrejelzés azonban figyelembe veszi a villamosenergia-termeléshez szükséges olaj iránti megnövekedett keresletet. Az OPEC 2023-ra az olajkereslet napi 2,7 millió hordós növekedésével számol. A globális olajfelhasználás így 2023-ban eléri a napi 102,73 millió hordót, és a járvány előtti, 2019-es szin fölé emelkedik. Az OPEC eredetileg az idei évre várta a járvány előtti szint elérését. A járványvédelmi korlátozások lehetséges enyhülése és a geopolitikai bizonytalanságok csökkenése keresletnövelő hatással lesz az OPEC szerint. Az OPEC augusztusban napi 618 ezer hordóval napi 29,65 millió hordóra növelte a termelését, de a növekedés nagy része a líbiai termelés helyreállásának volt tulajdonítható, miközben számos tagország a beruházások elmaradása miatt nem volt képes teljesíteni növelési terveit – ismertette a távirati iroda.

Szaúd-Arábia viszont a tervezettnél nagyobb mértékben, a júliusihoz képest naoi 236 ezer hordóval valamivel több mint napi 11 millió hordóra növelte kitermelését. A szaúdi termelési kapacitás közel 12 millió hordó naponta, és egyes elemzők szerint a napi 11 milliós kitermelés huzamosabb ideig nehezen tartható fenn. Az OPEC referenciakosár havi átlagára hordónként 6,65 dollárral, azaz 6,1 százalékkal, hordónként 101,90 dollárra csökkent. Az északi-tengeri Brent olaj referenciaára 13 dollárral csökkent hordónként az előző havihoz képest, míg a dubaji ár közel 7 dollárral esett hordónként. Kedden az olaj világpiaci ára csökkent, elsősorban a várnál kevésbé enyhülő amerikai inflációs adatok következtében, amit az érték- és árupiacokon a kockázatosabb befektetési eszközökből való kiszállás követett. A WTI nyersolaj ára délután öt órakor 1,09 százalékkal állt alacsonyabban a nemzetközi kereskedelemben hordónként 86,82 dolláron, a Brent ára pedig 1,41 százalékkal csökkent 92,67 dollárra.