Az MTI-nek pénteken eljutatott jelentésben ugyanakkor arra is rámutattak, hogy jelentősek a regionális különbségek. Közölték, hogy míg Észak-Amerikában és Ázsia északkeleti részén: elsősorban Kína, Dél-Korea és Tajvan gyors növekedésének köszönhetően, már idén minden ötödik mobilelőfizetés 5G-s lesz, ez az arány Nyugat-Európában csak 6 százalék, Közép- és Kelet-Európában pedig még az 1 százalékot sem éri el. A kontinens nyugati fele a következő öt évben várhatóan felzárkózik az éllovas térségekhez, Közép- és Kelet-Európában azonban szerényebb növekedés várható, ami a jelentés szerint részben a lassabb frekvenciakiosztásnak, részben a fogyasztók vásárlóerejének tudható be, ami kevésbé ösztönzi a fejlesztésre a piaci szereplőket.

Arra is kitértek, hogy az elmúlt két évben a koronavírus-járvány alatt a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi 93 exabájtot (körülbelül 100 milliárd gigabájtot). A bővülést az előfizetések számának növekedése okozta, valamint az, hogy a felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználónál ez havi 15 gigabájt. Ennek legnagyobb részét nagy felbontású videók adják, a teljes adatforgalomnak már 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik.

A jelentésből az is kiderült, hogy 2021 végéig világszerte mintegy 20 mobilszolgáltató indított el a közepes- és alacsony frekvenciasávokra csatlakozó, úgynevezett standalone 5G hálózatot, amely a 4G hálózatoktól függetlenül képes az 5G NR (New Radio) berendezéseket üzemeltetni. Ezeken a hálózatokon a távközlési szolgáltatók már az 5G technológia minden képességét ki tudják használni. Ezáltal egy vállalkozás, amelyik saját 5G hálózatán akarja okos gyárát, raktártechnológiáját és egyéb ipari létesítményeit működtetni, egyszerűbben tudja kialakítani a hálózatot és bevezetni az új technológiát.