„A bruttó hazai termék csak mintegy 1,5 százalékkal fog növekedni az idén, mivel az ipart kettős válság sújtja: az ukrajnai orosz invázió és a Covid-járvány hatásai” – mondta Siegfried Russwurm, a BDI elnöke kedden a szervezet éves tanácskozásán Berlinben. Az év elején, a háború kitörése előtt az iparszövetség még 3,5 százalék körüli GDP-növekedést feltételezett 2022-re. A BDI szerint a válság előtti szintre legkorábban az év végére térhet vissza a német gazdaság, ami annyit jelent, hogy még akkor is hiányozni fog három év növekedése. De ennek is az az előfeltétele, hogy az orosz gáz továbbra is eljusson Nyugat-Európába: „Az orosz gázexport csökkenése aggaszt bennünket a leginkább. A szállítások leállása katasztrofális hatással lenne a feldolgozóiparra, és elkerülhetetlenül recesszióba taszítaná gazdaságunkat” – hangsúlyozta Russwurm.

„A rendelésállomány továbbra is rekordmagas az iparban, és a kapacitáskihasználtság is magas. A termelés azonban egyes esetekben jelentősen visszaesett a továbbra is fennálló beszállítói szűk keresztmetszetek miatt” – mondta a BDI elnöke. „Kína megkérdőjelezhető ‘zéró-Covid’ stratégiája valósáéggal megbénítja a globális kereskedelmet.” Az idő közben feloldott kínai zárlatok hatása azonban a szűk termelési keresztmetszetek és a megszakadt ellátási láncok formájában valószínűleg a nyári hónapok folyamán is érezhető lesz még – tette hozzá. A beruházások is megtorpantak: „A bizonytalan gazdasági kilátások és a háború miatt felfokozott kockázatok sok helyen lassítják a beruházási tevékenységet” – mondta Russwurm. A BDI elnöke szerint a háború felfedte az iparosodott országok Achilles-sarkát: az energia-, nyersanyag- és alaptechnológiák ellátási biztonságának a hiányosságainak a formájában. „Az ellátás biztonságát garantálni kell, mindenkor” – hangsúlyozta Russwurm.

„Az inflációt az energia és a nem energetikai nyersanyagok árának meredek emelkedése fűti. Ezt a polgárok is érzik, de sok vállalat is” – mondta a BDI elnöke. „A költségterhek egyre inkább leszűkítik a vállalatok mozgásterét, és nem csak az energiaigényes vállalatok esetében.” Szerinte többek között egy globálisan versenyképes villamosenergia-árra lenne szükség Németországban. „Az EEG-járulék eltörlése nem elég. A villamosenergia-adót és a hálózati díjakat is jelentősen csökkenteni kell. A BDI elnöke fontosnak tartja az energetikai átállás felgyorsítását és újraszabályozását. Rövid távon át kell rendezni a prioritásokat szerinte: „Az ellátás biztonsága lenne az elsődleges prioritás, ami most a tározók feltöltését jelenti. Tehát most már szükségszerűen több áramot kell termelni szénből, hogy télre teljes gázkészletünk legyen” – hangsúlyozta Russwurm. „A szél- és naperőművek bővítését és a csatlakozó távvezetékeket a korábbinál sokkal gyorsabban kell megvalósítani.”

Az új ellátási források biztosítása és a cseppfolyósított földgáz infrastruktúrájának kiépítése szintén a rangsor élére kell hogy kerüljön: „Ezzel elkerülhető a középtávú ellátási hiány, hosszú távon pedig olyan beruházásokra lesz szükség, amelyek a hidrogéngazdaságra való felkészüléshez mindenképpen szükségesek”. A BDI elnöke hangsúlyozta, hogy a német iparnak el kell kerülnie az egyoldalú függőségeket: „Az olyan alapvető technológiai kompetenciák bővítésének, mint a félvezető-fejlesztés és -gyártás, Európában kell történnie” – mondta. A nyersanyagok esetében az ellátási források sokkal szélesebb körű diverzifikációjára, valamint a helyettesítésre, az újrahasznosításban és a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázására irányuló erőfeszítésekre van szükség.