Mervar kiemelte: az ukrajnai háború miatt magasak az energiapiaci árak, de ha ezek a körülmények enyhülnek is, az átmeneti időszak sem hoz enyhülést. A villany ára a mostani két-háromszorosára is emelkedhet – mondta. Hozzátette: egyelőre semmi nem utal arra, hogy fennakadások lehetnének az áramellátásban, de Szlovénia egyre inkább függ az behozataltól. Rámutatott, hogy Szlovéniában az év első öt hónapjában „történelmileg a legalacsonyabb szinten” volt a villamosenergia-termelés. A folyók alacsony vízállása miatt a hazai vízerőművek nem tudtak elegendő áramot termelni, ezért a behozatalra kellett támaszkodni – magyarázta. Emellett figyelmeztetett: Szlovénia az új villamosenergia-források potenciáljának fejlesztése terén „egy helyben áll”.

Nincsenek kifejlesztett zöld energiaforrások, a krskói atomerőmű új blokkjának megépítése körüli dilemmák még nem tisztázódtak, és környezetvédelmi okokból bezárják a sostanji széntüzelésű hőerőművet is – magyarázta, hozzátéve: a hőerőmű – az atomerőművel és vízerőművekkel együtt – a szlovén villamosenergia-rendszer harmadik alappillére. A szlovén villamosenergia-termelésének 37 százalékát az atomenergia, 30 százalékát a vízenergia, 26 százalékát a szén, a fennmaradó részét pedig a földgáz (4 százalék), a biomassza, és a napenergia (2-2 százalék) adja – adta hírül a távirati iroda. Az ország nemzeti energia- és klímavédelmi terve szerint a szenet 2033-ban vezetik ki a mixből.