A nyugati piacokról kitiltott orosz olaj más piacokat talál magának
A helsinki székhelyű Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóintézet hétfőn közzétett jelentése szerint Oroszország 93 milliárd euró (97,4 milliárd dollár) bevételre tett szert a fosszilis tüzelőanyagok exportjából az ország ukrajnai inváziója utáni első 100 napban azzal együtt is, hogy májusban csökkent az export volumene. A kutatóintézet közleménye szerint „a fosszilis tüzelőanyagok exportjából származó bevétel a szövetségi költségvetés 40 százalékát adja”. Az 1,4 milliárd lakosú India az idén eddig közel 60 millió hordó orosz olajat vásárolt meg, szemben a 2021-es egész éves 12 millió hordóval, a Kpler áruforgalmi adatszolgáltató cég szerint.
A más ázsiai országokba, például Kínába irányuló szállítások szintén nőttek az elmúlt hónapokban, de kisebb mértékben. Az AP hírügynökségnek a hét végén adott interjújában Srí Lanka miniszterelnöke azt mondta, lehet, hogy kénytelen lesz még több olajat vásárolni Oroszországtól, hogy az országot a súlyos gazdasági válság közepette működőképesen tartsa. Ranil Wickremesinghe miniszterelnök jelezte, hogy először más források után néz, de nyitott lenne arra, hogy több nyersolajat vásároljon Moszkvától. Május végén Srí Lanka 90 ezer tonnás orosz nyersolajszállítmányt vásárolt egyetlen olajfinomítójának újraindításához.
Oroszország igyekszik diverzifikálni exportját. Marat Pavlov orosz nagykövet hétfőn találkozott Ferdinand Marcos Jr. megválasztott Fülöp-szigeteki elnökkel, és felajánlotta Moszkva segítségét az olaj- és gázellátásban. A feltételeket nem részletezte. Ifjabb Marcos, akinek hatéves megbízatása június 30-án kezdődik, ugyanakkor nem közölte, hogy fontolóra vette-e az ajánlatot. Oroszország február végi ukrajnai inváziója óta a globális olajárak az egekbe szöktek, ami az indiai és más országok finomítóinak jó okot szolgáltat arra, hogy éljenek a 30-35 dolláron kapható orosz olaj megvásárlásának a lehetőségével. Szemben a Brent nyersolajjal és más olajtípusokkal, amelyek jelenleg hordónként 120 dollár körül kaphatóak a nemzetközi piacon. „Úgy tűnik, hogy egy határozott tendencia kezd kialakulni” – mondta Matt Smith, a Kpler orosz olajszállításokat nyomon követő vezető elemzője.
Mivel az Urals-olaj szállítását Európa nagy részébe csökkentették, a nyersolaj inkább Ázsiába áramlik, ahol India lett a legnagyobb vásárló, Kína pedig a második. A hajók nyomonkövetéséről szóló jelentések szerint Törökország is kulcsfontosságú célállomása lett az orosz olajnak. Májusban mintegy 30, nyersolajjal megrakott orosz tartályhajót indítottak indiai célállomásra, ami naponta mintegy 430 ezer hordó szállítmánynak felel meg. A Centre for Research on Energy and Clean Air szerint január-márciusban átlagosan csak napi 60 ezer hordó volt a leszállított mennyiség. A kínai állami tulajdonú és független finomítók is fokozták a vásárlásaikat.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2021-ben Kína volt az orosz kőolaj legnagyobb egyedi vásárlója, átlagosan napi 1,6 millió hordónyi mennyiséggel, amely egyenlő arányban oszlott meg a csővezetékes és a tengeri szállítás között. Bár India importja ennek még mindig csak a negyedét teszi ki, a háború kezdete óta bekövetkezett hirtelen növekedés potenciális konfliktusforrást jelent Washington és Újdelhi között. India nyersolajimportja Oroszországból a februári napi 100 ezer hordóról áprilisban napi 370 ezer hordóra, májusban pedig napi 870 ezer hordóra emelkedett. India olajtermék kivitele megnőtt, például dízelolaj exportja napi 685 ezer hordóra emelkedett az ukrajnai invázió előtti napi 580 ezer hordóról.
A dízelkivitel nagy részét Ázsiában értékesítik, de mintegy 20 százalékát a Szuezi-csatornán keresztül szállították a Földközi-tenger vagy az Atlanti-óceán, lényegében Európa vagy az Egyesült Államok felé – mondta Lauri Myllyvirta, a CREA vezető elemzője. Lehetetlen pontosan meghatározni az Indiából kiszállított finomított termékekben lévő orosz nyersolaj mennyiségét – tette hozzá. Mindenesetre „India felvevőpiacot biztosít az orosz nyersolaj számára” – mondta. A kínai olajimport is tovább nőtt az idén, ami hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország 96 milliárd dolláros folyó fizetési mérlegtöbbletet (a kereskedelem legszélesebb mérőszáma) könyvelhetett el az áprilissal zárult négy hónapban. És ez erősen megkérdőjelezi a szankciók hatékonyságát Myllyvirta szerint – közölte a távirati iroda.